Szülinapi ajándék

Éééés, megkaptam! Sz megkapta szülinapjára Lillát, én meg az első, igazi, gurgulázós, nagyon hangos, nagyon vidám nevetését! Ezennel minden további ajándékomat felajánlom jótékony célokra:D Kivéve ha az egy autó, lakás, ékszer, vagy hordozókendő:D

27

Pont, mint minden évben. Ülök a gép előtt, egyedül vagyok a gyerekekkel, és a reggeli jókedvemből mostanra semmi sem maradt. De legalább ma még nem bőgtem:)

Köszönöm a köszöntéseket!

(anyu egy sms-t küldött, apu meg volt itt, de szerintem eszébe se jutott..., sebaj, ami nem öl meg az ugye megerősít)

26

Még több, mint 1,5 órán keresztül 26 éves vagyok...:) Ennek örömére megyek, és alszom egyet, és az az Évi, aki felébred, már 27 éves lesz. Jujj. Most fogok egy évet öregedni éjszaka... nem véletlenül éreztem, hogy nagy nap ez a mai:)

Kritika

Tesznek, vesznek a konyhában, 1-es számú gyermek az asztalon, pihenőszékben, 2-es számú mellette gyurmázik, és közben szórakoztatja 1-es számút. Hejj, de szép nap ez a mai, anyjukban (bennem) felcsendül az óóóó, gyönyörűszééép, titokzatos éj... El is kezdi hát énekelni, némileg túldramatizálva a helyzetet. Gyermekek részéről semmi reakció, néznek az anyjukra nagy, kerek szemekkel, majd folytatják eddigi tevékenységüket. De az anya nem adja fel, át kell adni a gyerekeknek a pillanat szépségét, ismét rákezdi, óóó, gyönyörűűűszéép, titokzatos éj, kékszemű gyermek, csöpp rózsalevél... Dermedt csönd. Nézzenek oda, micsoda közönség ez, semmi taps, semmi ováció, csak fapofa, hát ki látott már ilyet, leshetitek, mikor éneklek nektek többet!
...hatásszünet, hatás nélkül...
óóóó, gyönyörűszéééép...
Gyermek 2: anya, nekem úgy tetszik, mintha azt mondtad volna, többet nem énekelsz nekünk, jó?

Jó. Úgy látszik, a mai nap csak nekem ünnep:)

Hétköznapok

Végre vége a hacacárénak, és minden megy a megszokott kerékvágásban. Eltekintve persze attól a hatalmas csillogó izétől, ami elfoglalja a fél nappalinkat. De már ez sem tart sokáig.
Azt hiszem, én nem szeretem az ünnepeket. Nem szeretem a kötelező kiöltözéseket, és jópofizásokat, amikor varázsszóra kell szeretni, jólérezni magam, örülni valaminek, vagy átszellemültnek lenni. Előre jól felhúzom magam rajtuk, és valahogy ünnepekkor mindig rosszkedvű, és nyűgös, és hisztis vagyok, és arra vágyok csak, hogy mindenki hagyjon békén, hadd sajnáljam magam magamban. Aztán persze, ha ez történik, akkor jól besértődök, hogy velem meg nem foglalkozik senki, magasról tojnak arra, én mit akarok, csak arra vagyok jó, hogy mindent megcsináljak. De amint elmúlik az ünnep, elmúlik ez is. És megint jól vagyok, és megint szívesen csinálom, amit ünnepkor utálok. Szeretem a hétköznapokat. És - most jön a csavar - szeretem, ha egy hétköznapból, valami miatt hirtelen ünnep lesz. Nem azért, mert ünnepelni kell. Hanem pl csak azért, mert hosszú idő óta először süt a nap, vagy a hónapok óta nem alvó fiam kis vita árán elalszik délután, vagy 5 percet egyedül lehetek az autóban, és hallgathatok hangosan olyan zenét, amilyet én akarok. Ma nincs ünnepnap, mégis ünnepelek. És jól érzem magam...

Na de majd holnap!!!:D

Lillaarcok

Most, hogy szép a bőre, kaptok róla soook fotót:D

Csoda

Talán tudjátok, hogy én úgy indultam neki ennek a gyerekdolognak ünnepek kapcsán, hogy nem csapom be a gyereket, nálunk nem lesz Mikulás, meg Télapó, meg Jézuska, meg Nyuszi, meg szülinapi angyalka, meg egyéb hasonló hóbelevanc.

Ez az első alkalommal működött is, szépen elmondtam neki a Mikulás legendáját, meg hogy Karácsonykor megajándékozzuk azokat akiket szeretünk, ésatöbbi, ésatöbbi. Aztán a gyerek nőtt. És okosodott. És ő, kérem szépen hinni akar a csodában. Úgyhogy hisz is a csodában. Mi meg, ha már így alakult, segítünk neki benne:)

Ámulattal várta a Mikulást, és mivel ő akarja hinni, az sem zavarta, hogy a csapból is Mikulások folytak. Most pedig ugye a Jézuska van terítéken, és hiába mondom neki, hoyg Apa hozza a fát, és mi díszítjük fel, hogy a Jézuska tudja hova kell tenni az ajándékot (lásd: kompromisszum:)), amikor ő beszél róla, akkor a fát is szigorúan a Jézuska hozza, az ajándékot meg pláne. Már most mondogatja, mit hozzon neki jövőre a Mikulás, és ha gézengúzkodik, csak anniyt kell mondani, hogy figyel ám a Mikulás, és már be is fejezte a nemkívánatos tevékenységet.

Hát azt hiszem egyre inkább beigazolódik egyik kedvenc mondásom: az embernek vagy gyerekei vannak, vagy elvei:)

Két gyerekkel a tél...

...szíííííííváááás!!!!!

Kendővel nem merek kimenni, mert itt a világ végén nem takarítják az utakat, a járda meg nem is látszik, hol volt valaha. Vettünk egy batár terepjáró babakocsit, ami elmegy ugyan térdig érő hóban is könnyedén de 18kg az önsúlya, és ugye 3. emelet, nuku lift. Namármost, felöltöztetem Lehelt, aki kínlódik, mert melege van, amíg én öltözöm, kiteszem a lépcsőházba, de akkor meg menne már lefelé, szóval öltözöm én is, sapka, sál, bakancs, Lillának csizma, sapka, overál, mózesbe be, takaró, rá a lábzsák, vagy mi, már mindkét gyerek üvölt, húzom a kabátom, kesztyű, szemüveg, kocsi kitol, lépcsőnként leenged. De közben Lilla azért üvölt, mert melege van, meg különbenis, be van oda bugyolálva, és nem lát szinte semmit, Lehel meg azért, mert nem tudom fogni a kezét lefelé. Leérvén szembesülünk vele, hogy nem férünk ki a lépcsőházajtón, másik szárny kinyit, kocsi kitol, Lehelt is kicsal, neem, nincs nagyon hideg, gyere nyugodtan, a frászt nincs, már most sz.rrá fagytam, még el se indultunk, de már mindketten (hárman? engem se hagyjunk ki...) hipernyügösek, és bugyiig izzadtam... Váááá... Mindezek után ma kilépve a lépcsőházból megkérdezte A NÉNI, hogy ugye mennyivel kényelmeseb így kocsival? Hát, nyád, frászt kényelmesebb, elment az eszem, vagy mi, hoyg itt szenvedek...

Szóval miután felküzdöttem a két gyereket a 3.ra, megfogadtam, hogy most ide bevackolunk, és én innen tavaszig nem megyek sehova!

"Kaland"

Mert amúgy olyan eccerű az életünk.

Pénteken este indultunk volna le Pécsre. Éppen elment a biztosítós pasi, Sz lekísérte a kocsihoz, én bementem a fürdőbe, valamit még molyolni. Eccercsak jött oda Lehel vörös fejjel, vérágas szemekkel, fuldokolva. Fogalmam sincs, honnan volt lélekjelenlétem. Fogalmam sincs, honnan tudtam, mi a frászt kell csinálni. Fogtam a gyereket, térdemre fektettem, feje lefelé, párszor hátbaütöttem, ettől nagyokat köhögött. Majd belenyúltam a torkába, és megpróbáltam kiszedni. Nem tudtam mit, csak hoyg nem kap tőle levegőt, és ha nem szedem ki azonnal, a gyerekem a szemem láttára hal meg. Jó sokáig próbálkoztam, ráadásul először beakadt gondolom a mandulájába, aztán meg föltolhattam az orrába, vagy mittudomén, de ekkor már sírt, és én iszonyú boldog voltam, hogy kap levegőt! Nekifutottam mégegyszer, és akkor már sikerült kivenni, egy 20forintos volt. Előtte volt itt egy futár, és a visszajárót a pulton felejtettem. Lehel meg újabban ha elbambul, mindent a szájába vesz, ami a keze ügye akad. Szóval sikerült kivenni. De még nagyon köhögött... És vért köpött. Aztán véreset hányt. És nem tudott beszélni az ijedtségtől. Hívtam a mentőket, azt mondták, azonnal küldenek kocsit, ilyenkor nem lehet tudni, nem nyelt-e le többet esetleg, avgy nem sértett-e meg valamit, és ugye a vér is aggodalomra adott okot. Közben felért Sz is, mondom neki, hogy jön a mentő Lehelért. Erre Lehel elkezdett iszonyúan sírni, megígért ő mindent, csak ne jöjjön a mentő. Felhívtam őket megint, hogy ne jöjjenek, megígértette a diszpécser, hogy bevisszük mi. Elkezdtük hát öltöztetni a két gyereket, kocsiba be, sose mentünk még ilyen gyorsan, autópályán se, pláne nem -16fokban.

A vége happyend, nincs baja, nem nyelt le többet, csak ahogy piszkáltam ki, szétkarmoltam a manduláját, és lett ott egy vérömleny vagy mi, nem akarok hülyeséget írni, de rendbejön magától. Rendbejött, reggelire már virslit kért.

Mindenesetre, én öregedtem vagy 10 évet...

Hidegzuhany

Lilla ekcémás. Csúnyán. Mindenhol égővörös, néhol száraz, néhol nedvedző a kis bőre:(

A bőrgyógyász szerint, mivel nem tudjuk, mire allergiás ki kell szűrnünk mindent.

Vagyis extrán oda kell figyelni mindenre, kapott arckrémet, fejkrémet, testápolót, popsikrémet, gyulladáscsökkentő krémet, mosakodót, sampont, és szinte semmit nem ehetek. Sorolom mit, szívesen veszem az ötleteket, hogy ezeken kívül még milyen ennivaló létezik:)

Szóval a tiltólista:
dió
mák
mogyoró
tökmag
szotyi
pisztácia
csokoládé
kakaó
paprika
hal
füstölt húsok
sonkák
szalámik
máj
májkrém
velő
citrom
narancs
mandarin
kivi
savanyú káposzta
alkohol
kávé
kagyló
csiga
kaviár
eper
málna
őszibarack
gomba
méz
tejtermékek
majonéz
tojás
gyümölcs és gyógyteák
paradicsom
ketchup

Vagy fogjam fel úgy, hogy kaptam motivációt az életmódváltáshoz? Tulajdonképpen mindegy, elélek én natúr rizsen is, ha ezzel segítek ezen az icipici lányon, és túléltünk mi már sok mindent, ezt is túl fogjuk élni.

Jó hír viszont, hogy szépen fejlődik, 6,75kg és 59 cm, sokat nevet, huncutkodik, gagyarászik, nagyon kis kedves, türelmes, és ha Lehel elég gyorsan szalad el mellette, akkor oldalra tud fordulni:D

Örömhír

Ugyan senki nem ismeri innen, de én nagyon boldog vagyok:D

Szombaton délután megszületett Mara barátnőm második kislánya, Lehel Fanni barátnőjének picike húga, Dóri:D A két évvel ezelőtti császár után simán, gyorsan, ügyesek voltak nagyon:)

Úgyhogy pár nap, és megint fogdoshatok icipici újszülött babát, úgyis olyan rég voltak már az enyémek picik:D:D:D

Akarattyai séta és egyéb fotók

Szombaton délelőtt strandon voltunk:D Hát mit mondjak...? Nem volt tömeg..:D

Keresd a gyereket!:)

Séta után itthon

Mai termés

Lehel ma megint formában volt. Csináltunk délután só-liszt gyurmát Lívi receptje alapján, köszi Lívi:)

Pontokba szedem a jobb mondatait, nem feltétlenül összefüggésben:)

- Anya, te ne gyurmázzál, háttt... Mit gondolsz, csináld a vacsorát! (gyúrtam a tésztát a vacsorához)

- Szaggatok pogácsát. Jééé inkább kamionkerék lett, hullahó, hullahó, mesebeli kamionkerék! vagy inkább legyen magyarzászló. Sütök tortát, ünnepeljük meg a magyarzászlót! Vagy az újévet, az újévet ünnepeljük meg!

- én: Jónapot kívánok, fagyit szeretnék!
L: Jónapot kívánok! Milyen tölcsérben?
én: legyen mézes...
L: A micimackó is mézeset eszik. Hííí, te vagy a micimackó???
én: nem, én anya vagyok.
L: De, mert aki szereti a mézet, az micimackó!
én: Jó, akkor brummbrumm, brummbrummbrumm.
L: Ezt nem értem én. Én csak sárgamedvéül tudok.
én: és mit mond egy sárga medve?
L: Sársár, sársár...

- ...és akkor apa bement a kórházba, és gyorsan kijött a pocakjából egy kistesó mert őt is behabzsolta, mert apa mindent behabzsol...:) (Bocs Apa:D)

- (vagdosom be a gesztenyéket) anya, én nem szeretem a gesztenyét! Legyenek ezek inkább halacskák. Pont olyanok, mint a halacskák, jól érezték magukat a vízben (be voltak áztatva). De apa nem szereti a halacskát. Akkkooor, legyenek kacsák, a kacsát szereti apa? igen? Akkor legyen ez a gesztenye kacsa, és akkor megeszem én is jó?

- Bemegyek anya a tvbe, és az interneten elmegyek a kisvakondhoz, kiszabom a nadrágját, aztán elmegyek traffparkba, bedobok egy árvát (érmét, de a tegnapi mikulásgyilkolászás úgy látszik nem múlt el nyomtalanul:D) a gépbe, és lemosom a kis traffomat, mert már biztosan nagyon koszos és szomorú szegény. De ha jön Traffipapa, akkor gyorsan hazaszaladok, majd ne állj a tv elé, nehogy rádugorjak!

Nevelés

Mennyire időszerű egy 2,5 évessel arról beszélgetni, hogy először gondolja végig mit akar mondani, számoljon 3ig, és csak utána mondja? Mennyire reális elvárás, hogy ha előtte van egy vödör víz, akkor csak álljon szépen, és ne nyúljon hozzá, miközben imád pancsolni? Mennyire reális elvárás, hogy ha előtte van a csoki, ne akarjon enni belőle? Vagy hogy szépen megvárja, míg szólok, hogy belenyúlhat a lisztbe, ami fél centire van a kezétől? Hogy tisztában legyen vele, hogy Lilla akkor is felébred, ha azt ordítja, hogy nem kiabálok anya, hogy ne ébredjen fel a Lilla! És még sorolhatnám...

Hmm, lehet, hogy nem is a gyerekkel van a baj...?

Lehelszáj

- Kisfiam, nem mondom el többször, légyszíves ne itt Lilla mellett zenélj, mert felébred.
- De a Mikulás anya bármire képes, még Lillát is el tudja altatni, akár hinta nélkül is:D

És most élő közvetítés, megpróbálok elég gyorsan írni:

- Tulajdonképpen igazából én nem is játékból akarnék, ööö, szeretnék sütiket sütni, hanem igazi lisztből. Nem baj anya, ha szétszórom a lisztet, meg a tojást, majd elvisszük szervízbe a konyhát. Látod anya, már teszem is be a sütőbe. Még csak játékból. Látod ez itt a sütő. bekapcsolom. 624 kettő fokra. Valami van az ötössel, az ötös sütivel. Nem, harmincassal, tessék, ez a tiéd lehet. Áfoonya, áfonya, áááááfooonyaaaa, tessék ez egy hajó! (ti. a könyv ami az előbb még sütő volt) Vedd ki belőle anya a tésztákat! Csengő szóól, csengő szóóól, anya mééér nevetsz? Ott is viccelődök a számítógépen? Azér csinilngelek csak anya, hoyg tudjam mondani, hogy csengőszóóól, csengőőőszól, nem azér hogy a Lilla felébredjen, te aaaanya, hát mit gondolsz... Én nem tudok halkan, én arra készültem, hogy csak hangos legyek. Beleállítottam a tollat a sütőbe (ami azóta már egy fél literes korsó). Sütők belőle bundás kenyeret. Tojás nélkülit, mert a tojást nem szeretem. Megyek szánkózni, mert akkora hó van itt anya a nappaliban, látod? dzsingülbellzdzsingülbelz, dzsingülóódövéééj, én vagyok a karácsony, én vagyok maga a karácsony...

Szerintetek mennyire van felpörögve?:D

Tervek

Tudom, már sokszor mondtam, és nem lett belőle semmi, ami így nem igaz, mert azért sokat változtunk... Szóval sokszor elhatároztuk, hogy változunk, változtatunk az életünkön, az életmódunkon. Változtattunk is sok apró dolgon, amit vagy tudtunk tartani, vagy nem... A legtöbbször tisztán anyagi okai voltak a visszakozásnak, nem olcsó dolog egészségesen élni sajnos. Ez most sincs nagyon másként, tekintve, hogy Lilla két hónapos elmúlt, és még egy árva petákot sem kaptam az Oeptől.

De valamit csinálni kell, valamit muszáj... Már most sokkal több zöldséget eszünk, mint régen, de szeretném, ha még több lenne.. Szeretném ha ennek nagyobb része lenne nyers, és át tudnánk szokni kisebb adagokra is. Szeretnék tudni lemondani a szalámikról, felvágottakról, pékárukról, szeretnék lemondani a fehér lisztről, fehér cukorról. Szeretnék több egyéb gabonát enni, nagyon szeretjük pl a kölest, hajdinát, árpát, de szeretnék egy helyet találni, ami nem pesten van, és mégsem mérik aranyáron ezeket a dolgokat. Szeretnék lemondani a szénsavról. Jóideje nem esik jól a sima víz, pedig nagyon szerettem, de most valahogy nem oltja a szomjam. De hess, nem szabad! Szeretnék lemondani a csokiról, jáááj, ez lesz a legnehezebb, pedig nem eszem sokszor csokit, de akkor rengeteget. Szeretnék megtanulni egészségebben főzni, megtanulni olyan trükköket, amivel a most még laza köretnek tűnő dolgokból klassz főételt varázsolhatok. Szeretnék megtanulni saját kenyeret sütni, magam dagasztva, sütőben sütve... Szeretnék mozogni. Szeretném, ha lenne időm és lehetőségem rá, bár azt se tudom, mibe foghatnék...

Szeretnék több energiát. Hogy tudjak érdemben foglalkozni a gyerekekkel, a szívem megszakad, úgy viselkedek néha Lehellel, de olyan szinten fáradt, kimerült vagyok agyilag, hogy egyszerűen nincs türelmem, nincs erőm hozzá... Pedig semmit nem csinálok. És mégis annyira le vagyok fáradva, mintha legalább 10 órában dolgoznék egy gyárban.

Na most ide jól leírtam, nehogy elfelejtsem. aztán majd jövök szépen pipálgatni. Remélem.

Nemááááár!

Most komolyan, miért? Miért csinálja ezt velem? Értem én, hogy szar neki. Értem én, hogy minden gyerek visszaesik, ha tesója születik... De mééér üvölt nekem fejhangon minden este lefekvésnél, hogy nem akar pelenkát, és megígéri, hogy szól, és ne adjak rá másik pelenkát. És amikor leveszem a koszosat, méééér pisil rá abban a pillanatban a szőnyegre? Létezik, hogy egy gyerek agyilag is visszafejlődik, és ő mostan tényleg nem érzi, hogy éppen pisilnie kell? Amikor 3,5 hónapig teljesen és megbízhatóan szobatiszta volt? Vagy direkt csinálja? De méér, csinálja direkt, amikor tudja, hogy ha ilyeneket csinál, akkor pelenkát kap, de közben meg utálja a pelenkát?

Nem vagyok én elég okos egy kétésféléveshez...:(((

Sapka

Tegnap Pesten jártunk, Mikulásozni, meg csontkovácsnál, meg Judit baránémnál Mara barátném kendőjéért, meg egyebek. Odafelé bementünk a budaörsi tecsóba, mert a Mikulás ott vásárol:)

Jól bevásárolt a Mikulás, mi kísérgettük mindenhova:), aztán kifelé menet vettük észre, hogy Lilla sapiját bezony elhagytuk valahol. Az egyetlen vastag sapiját. Szorított az idő minket, így nem mentünk vissza, napközben vékony sapi+kapucniban nyomult a kiscsaj, de hazafelé bementünk, és kapott egy úúúj sapit. Az első igazi saját csajos sapit. Szerintem cukiiii:D

Helyzetjelentés

Jelen pillanatban:

Lehel áll a nappali közepére cibált kisasztal tetején, mindkét fülén karácsonyfadísz lóg, tele van tekerve kendőkkel, a fején piros bézbólsapka ( villámmekvínes, naná:D ), a haja, arca, keze, ruhája csupa kecsap meg tejföl, és fülsiketítő hangon énekli a kiskarácsony-nagykarácsonyt egy teljesen impró dallamra, majd megszakítás nélkül úszik át egy saját szerzeménybe, aminek a szövege annyi, hogy sokszínű szivárványt hozzon a mikulás, a krampusz meg inkább menjen máshoz.

Lilla alszik.

Én meg szeretnék egy kávét...

Sláger

Mert megígértem, hogy megemlékezek róla.

Sz slágert írt. Nem is akármilyet! Olyat, ami már 2,5 éve gyógyír az összes gyerekünk szinte minden bajára...

Amikor Lehel kicsi volt, nagyon sokat sírt. Nagyon hasfájós volt, és amikor ébren volt, csak üvöltött. Mi meg azt nem bírjuk, nagyon nem, így mindent megpróbáltunk, akár fejenállva is furulyáztunk volna, ha az segít. De elég hamar megtaláltuk a megoldást/megoldásokat. Amikor lehetőség volt rá, akkor hintáztattuk. Eleinte Sz hordozóban, később elektromos hintában. Amikor a hintázás nem segített, akkor jött az, hogy Sz ritmikusan sétált vele (vagy pl autóban ritmikusan csörgettünk valamit), és közben énekelte a következőt:

Brumma-brumma-brumma-brumma-brumma-brumma-brumm-brumm-brumm. Nyuszi-muszi-nyuszi-puszi-nyuszi-muszi-nyussz-nyussz-nyussz.

És működött! És a mai napig működik, ha sírás van, akkor brummabrummázunk:)

Önreklám

Igen, rászántam magam...

Gyertek ide is: Anya, mit főztél?

Lista

Lehel - némileg terveinkkel ellentétben - hisz a Mikulásban. Ha már így alakult. hát nem fosztjuk meg ettől, így azonban beindult nálunk a listagyártás, kívánságrajzok, és egyebek készítése. A hőn áhított ajándék minden nap más... Kb egy hónapja büszke voltam, hogy mi olyan királyul neveltük a gyereket, hogy amikor megkérdeztük, mit szeretne ajándékba, azt mondta, hogy hmmm, egy kacsát. Mégegy kacsát. Kis sípolós műanyag klasszikus sárga fürdős kiskacsát, ti. nagy kacsafan a srác:) Na. Hát mára nem itt tartunk. Mára ott tartunk, hogy arra vagyok büszke, milyen kis leleményes:) Alant egy kis lista a kívánságokról, a teljesség igénye nélkül...

- papír és filctollak, amikkel olyan leveleket lehet csinálni, mint amik az ovi ablakában vannak
- mé gegy kacsa, egy zöld kacsa
- szánkó, amire hóembert lehet építeni, mert a szánkózástól fél
- mégegy kacsa
- Villám McQueen
- olyan Villám MyQueen, amiben nincs táncolós autó, meg kombájn, mert attól fél
- egy picike tv, amin tud Villám McQueen-t nézni
- inkább egy picike netbook, amivel el tud bújni, hogy Villám McQueen-t nézzen, mert mi mindig híradókat nézünk, és attól szomorú lesz
- egy doboz kisautó
- még egy parkolóház
- egy doboz fakocka
- két doboz színes műanyag kocka
- még egy kacsa, igazából lehetőség szerint, minél több kacsa
- póló
- jogosítvány

Valamint minden nap leszögezi, hog ayz sem baj, ha csak sok csokit hoz, mert igazából csak a csokit szereti:)

Elárulok egy titkot: valószínűleg tényleg csak csoki meg gyümölcs lesz a kiscsizmában:D

Sziporkák

Sz: Megeszem a combidat!
L: De apa, ha megeszed a combimat, nem tudok menni!
Sz: ééés, ha a füledet eszem meg?
L: Akkor nem hallok!
Sz: Éééés, ha a nózidat?
L: ......akkor... nem lesz valahol tárolni a taknyot!

Sz: Te kis tökmag!
L: Te kis tökmag!
Sz: Te kis szotyola!
L: Te kis szotyola!
Sz: Te kiiiis... szerecsendió!
L: Aaaaapa, hát nem vagyok én.... ááálllat!!!

Miért?

Lehel reggel meseolvasás közben 5 perc alatt 46 db miért-et bírt produkálni. Ez átlag 6,5 mp-enként egy miért. Lehet ezt überelni?:D

És egy kép róla is, mert régen volt:)

Képek

Tegnap volt hordozós klub, és Vica jóvoltából végre készültek rólunk hordozós képek:) Köszi!


És végül egy a csini pelusról (és a Benőt bámuló Lilláról) :D

A tegnapi nap tanulságai

- SOHA ne hagyatkozz arra, hogy a gyerekek úgyis keltenek hatkor, ha 10re vendégeket vársz.

- SOHA ne állj neki pizzatésztát gyúrni nekik, míg meg nem győződtél róla, hogy a feltétnek valók nem penészesek-e.

- SOHA ne mondj nekik semmit előre a gyerekekről, amíg itt lesznek, úgyis az ellenkezőjét csinálják.

- SOHA ne hagyj egyedül egy 4 évest, egy 2,5 évest egy egyhónapossal és egy szívószállal.

- SOHA ne fertőtleníts Domestossal a kedvenc fekete pólódban.

- SOHA ne hidd, hogy ennél lejjebb már nincsen.

- SOHA ne kezdj el nézni egy filmet, amit szeretnél végignézni, ha úgyis tudod, hogy belealszol:D

Én próbálok...

...optimista lenni, és mindenben meglátni a szépet, de van valami szép abban, amikor minden áldott reggel legkésőbb hét órakor kelhetek fel az amúgy hónapokig teljesen és megbízhatóan éjjel-nappal szobatiszta gyerekemhez, hogy kivakarjam a sz.rból????? Miközben ő visít, hogy csípi a fenekét, és feszíti magát, mert neki kakis a pelenkája, nem tud lefeküdni??? Mert neki mostanában "úgy tartja kedve", hogy ne szóljon, és pelenkája legyen????????

Ok, költői kérdés volt...

1 hónapos

Lilla 1 hónapos. Én meg a számok embere:)

5170g és 59 cm. Nem kicsi:)

Apahátánalsz

Kis családunk

Lehel szerint:

- a mi családunkban van két fiú, két lány, meg Apa.

- Anya nem dolgozik, csak eszik egész nap:D

Megvilágosodás

Ma rájöttem valamire. Valami nagyon fontos dologra. Lehel egy pillantása ébresztett rá. Ahogy rám nézett, hirtelen éreztem, amit érez. És akkor összeállt a kép. Azért éreztem, amit érez, mert én pont ugyanígy nézek, amikor így érzek. És jöttek elő sorban az emlékek. És rádöbbentem, hogy ő pontosan ugyanolyan, mint én. És ebben az a szörnyű, hogy egytől egyig az összes dolga, amivel az őrületbe kerget, az tőlem van. Valószínűleg azért idegesít, hogy csinálja ezeket, mert magamban sem szeretem ezeket a tulajdonságokat.

Tőlem van a kíváncsisága, tőlem van a nehezen elalvása, az éjszakai forgolódás, a válogatósság, türelmetlenség... Ezeket mind rossz tulajdonságaimnak tartom.

Ahogy ma nézett, az is nagyon rossz emlékeket idézett fel. Ugyanolyan maróan éreztem a féltékenységet, mint mikor még elhittem, hogy egy senki vagyok, és ha a pasim ránéz egy másik nőre, azt azért teszi, mert el fog hagyni. És ettől elkezdtem úgy viselkedni, hogy a végén jogos lett volna az elhagyás. És ahogy most Lehel is viselkedik. Ugyanúgy néz, ugyanúgy próbálja felhívni magára a figyelmet, ugyanolyan rosszul kezeli a helyzetet, mint én. Amikor féltékeny voltam, nem a nőt utáltam, neeeem. Még jobban akartam a pasit, és kerestem magamban a tulajdonságokat, amik belőlem hiányoznak, és a másik nőben megvannak. Nem akarom, hogy Lehel így érezzen. De nem tudom mit tegyek ellene.

Szeretgetem sokat, de Lillát nyilván nem tudom eltávolítani. Csak reménykedhetek, hogy egyszer visszanyeri az önbizalmát, és megint a régi, vidám, cserfes kissrác lesz, aki volt.

Merénylet

Éééés... megtettem... Már megint megtettem... Pedig minden alkalommal megfogadom, hogy soha többet. De aztán időnként jön az az érzés, hogy most azonnal. És akkor azonnal akarom. Mint most is. Amikor már olyan hosszú, hogy az összes ismerősöm sikítófrászt kap a gondolattól is. Akkor én fogom, éééés:



Tatatatammm!!!:))) Bocs mindenkitől:D

Tesók: két tojás (?)

Az egyik szőke - a másik majdnem fekete,
az egyik kék szemű - najó, már a másik is:),
az egyik hófehér bőrű - a másik sötét,
az egyik rövidlábú - a másik hoszzú,
az egyik egy szál gatyában érzi jól magát - a másik ugyanakkor 4 réteg ruhában, sapkában, betakarva,
az egyik hideg vízben fürdik - a másik tűzforróban,
az egyiknek a cici volt a mindene - a másiknak csak táplálék,
az egyik hasfájós volt - a másik nem az,
az egyik cumizik - a másik 2,5 évesen se tudja, mire való,
az egyik fiú - a másik lány,
és az egyik szebb, mint a másik:D

Életjel - röviden

Távirati stílusban:)

Megvagyunk. Alapvetően jól vagyunk. Van új ágyunk. Ezen elférünk mind a négyen. Mert együtt alszunk. Igen, mind a négyen. Lilla jól van. Nyugis, vidám baba. Utálja a kiságyat. Meg a babakocsit. Meg az autót. Cicifüggő. Szeret rajtam lógni. Elöl is, de főleg hátul. 3-4 órákat alszik a hátamon. És válogat. Nanduban, Liliputiban nem alszik. Csak Zarában. Fene a válogatós seggét. És cumizik. És ettől szaranyának érzem magam. De már jobb. Így nem sír az autóban. És nem üvölt, amíg Lehelnek kellek valamiért, és ő éppen nincs rámkötözve. És most, láss csodát, cumival elaludt a kiságyában. Mondom mégeccer: a kiságyában. Bámulta a zenélő tehenet, cuppogott, és elaludt. Én meg itt bőgök, hoyg nem azért aludt-e el, mert cserbenhagytam, teletömtem a száját gumival. Na mindegy, szóval jól van. Nem tudom, mekkora lehet, de előrekötve már kezdett nehéz lenni, és kinőtte a 3-6kilós pelenkát is. Lehel hol jól van, hol nincs. Az ébren töltött idejének kb harmadában kezelhetetlen. Vagy csak mi nem tudjuk kezelni. Amikor éppen nem az, akkor egy tündéraranyos kissrác. De már ez is jobb, volt, mikor abszolút nem tudtunk vele mit kezdeni. Ja, és pelenkás. Megint. Mert Lillababa is az. És neki is van babylegse, mert Lillababának is van. És persze ezért alszik velünk is. De tojok rá, csak lássam, hogy nevet. Nagyon rossz szomorúnak látni. pedig kijutott belőle az elmúlt időben. Én jól vagyok. Cirka 3 hete nem aludtam. De még bírom. Csak hisztis vagyok tőle. Ezért még kevésbé bírom, ha sírnak a kölkek. Márpedig sírnak. Mert mindenki engem akar. És ez nagyon jó, de nehéz. Még. Majd lesz jobb is, tudom. Már most jobb, mint az elején. Sz azt hiszem jól van. Sokat nem tudunk bezsélni. Amikor itthon van, felváltva rohangálunk a két síró gyerekhez. De van, és segít, sokat segít. Jó hogy van. Jó, hogy Ő van...

Breaking! Csoda történt!

Délután egy óra van, és mindkét gyerekem alszik:D Pedig nem is autóztunk:D Jupíííííí, rohanok tusolni:D:D:D

Kezdődik...

Volt ma itt a védőnő... Idézem:

"Egy 1hetesnek nem kéne ám még ilyen husinak lenni... Egyszerre ne nagyon egyen 10percnél többet, és legalább 3 órát húzzad légyszíves az etetéseket..."

Muhhahhaha..:D

Lilla

Immár hat napja van velünk ez a kiskirálylány, illik hát róla írni valamit:)

Rettentő nyugodt baba, csak akkor sír ha már nagyon éhes (ez mondjuk sűrűn előfordul:)), vagy ha fáj a pocakja... Ami szintén gyakori, lévén nagyobb zabagép, mint Lehel volt, sokat eszik, de mindig belealszik a cicizésbe, nekem ilyenkor nincs szívem felvenni böfizni, és már teker is a hasa. Mondjuk ez kvázi megoldódni látszik, mert újabban ilyenkor bukik egyet, csuklik pár percig, telerakja a gatyát, de alszik tovább:) Gyakorlatilag csak eszik meg alszik, ha mégis ébren van, akkor meg simán elnézelődik fekve, vagy a kendőből. Lehelt imádja, ahogy Lehel is őt. Annyira édesek együtt:) Kiságyban ő sem alszik, éppen ágybeszerző projectben vagyunk, mert az 1,60-as ágy kicsinek bizonyult 4ünknek. Ja mert persze Lehel se szeretne kimaradni a muriból:) Úgyhogy egyenlőre én altatom este Lehelt a hálóban, nagyágyon, de Sz alszik ott vele, aztán ébred Lilla, és mi kint alszunk a nappaliban. Ha éjjel ébrednek, rettentő jó érzékük van hozzá, hogy ezt egyszerre tegyék, és persze mindegyik engem akar:) Ilyenkor vetésforgóban rohangálunk Sz-el a nappali és a háló között... Jó móka:)

Nade lesz ez még így se:)

Végezetül kedvenc képem:)

Hivatalos közlemény

Bár már tudjátok...:) De azért:

Örömmel tudatjuk mindenkivel, hogy 2009. október 4-én 17:25 perckor, édesapja méltó szülinapi ajándékaként végre megérkezett várva várt kislányunk, Lilla Sarolta (3590g és 57cm) :) Jól vagyunk, itthon vagyunk...

Képek itt , részletek később:)

Késés 7. nap

Még hogy két héttel előbb jön... Muhhahha... Vagy lehet, hogy félreértettem, és azt mondták, hogy két héttel később????:)

Késés 5. nap

Változás semmi, a laborom jó lett, meg a vérnyomásom is. grrrrhhh....

Nem tudom mennyire köztudott rólam, hogy nagyon szeretem figyelni, megfigyelni az embereket. Szeretek csak ülni pl egy padon, és nézni hogy milyen emberek az elhaladok, találgatni, vajon hova mennek, mire gondolnak... Tudom, csúnya rossz szokás, de már nem tudok, és nem is akarok tenni elenne, olyan klassz sztereotípiákat lehet gyártani ilyenkor:)

Ebből a szempontból roppant előnyös ez a napi kontroll. Lassan egy hete megyek minden nap a kórházba, és már ismerősként üdvözlöm a szintén naponta járó kismamákat. A személyzet is úgy fogad, hogy na, maga még mindig itt? Szóval van időm megfigyelni.

Ma azon gondolkoztam, hogy milyen érdekes ez a túlhordós társadalom. Ülünk ott órákat kismamák, kb 6-7 állandó tag, akik annyi idős terhesek mint én, meg minden napnak van egy köre, akik tudják, hogy na mi holnap fekszünk, mi négy nap múlva, stb.

És valahogy minden kör más. És nem tudtam eldönteni, hogy tényleg minden kör más, vagy én is végigjártam ezeket a köröket, amikor még terminus előtt hetente jártam.

Vannak a 38-39. héten lévő kismamák, akik még mosolyognak, még azt hiszik, hogy jajj, szegények, de jó, hoyg nekem nagy babám van, meg úgyis előbb fog jönni, mert megmondták, és különbenis, én akkorra vagyok kiírva, és az szent, és különben is, már jósolgatok, és a Manyi néni is azt mondta, hogy leszállt a hasam, és felpuffadt az arcom, szerintem jövő héten már nem jövök...

Aztán jönnek jövő héten is. Még mindig mosolyognak, őszintén, hiszen már csak egy hét, és kézben tarthatják a babájukat, nem velük nem történhet meg, hogy túlhordják, hiszen már az éjszaka is majdnem bejöttek, de végül elmúltak a fájások, de ez már biztosan azt jelzi, hogy 1-2 napon belül szülés lesz... Sziasztok, találkozunk a szülőszobán!

Sziasztok! Nem, még semmi, nálunk se. Igen, mára vagyok kiírva, úgy látszik, pontos akar lenni. Már mindenhol fáj, biztosan készülődik kifelé. Itt már kezd egyre kínosabb lenni a mosoly, hiszem már rég otthon kéne lenni, és a babaszagú szobában gyönyörködni az alvó csecsemőben! Remélem az éjjel szülök!

De másnap megint ugyanaz a csapat, hiánytalanul. Itt a beszédesebbje már elkezd arról beszélgetni, hogy mikor indítanak vajon, és milyen házi szülésindító praktikák vannak. Hiszen ennek a büdös kölöknek már meg kellett volna születnie, hát már most a fejemre nőtt? Elhangzanak félinformációk, befektetésről, burokrepesztésről, oxitocinokról, és persze jönnek a rém- és sikertörténetek...

Másnap reggel. Még mindig nem hiányzik senki. Kérdezősködés, neked milyen volt a méhszájad? Magzatvíz? Neked se mozgott NST-n? És amikor előző szülésednél elment a nyákdugó, mennyire rá szültél? És ki az orvosod? És ő se indítja meg előbb? Miért, mire vár? Minek kell ennyit várni, ha egyszer nem akar kijönni magától? Csalódott arccal jönnek ki a rendelőből, még mindig semmi. De talán holnap már nem találkozunk...

De bizony, találkozunk. És ez így megy napról napra. Ma már az ötödiknél tartunk. És még mindig mindenki ott van. Már kívülről tudom mindenki családi életét, már a férjek is ismerősként köszönnek a folyosón.

És igen, végigjártam én is. Innen most mégis nevetségesnek tűnik a 38 hetesen szülésben reménykedő, pedig tudom, hogy vannak persze szép számmal, akik időre, vagy idő előtt szülnek, de én most nem ezt látom. Ahogyan a világ a pozitív teszt után tele lesz kismamákkal, hirtelen mindenki terhes lesz, most úgy tűnik, minden nő túlhordja a gyerekét, és nincs is természetes szülés, csak 10 nap után betolják az oxitocint, és indul a mandula...

De vajon miért van ez így? ma már azon is gondolkodtam, hogy nem lehet, hoyg ez valami evolúciós dolog? Hogy a nők terminusa megnő 1-2 héttel? Vagy ez butaság? Annyi olyan esetet hallok, hogy a kiírt időpont után egy-két héttel indítva, magzatmázas, ránctalan újszülött születik, tiszta magzatvízből, tökéletes lepénnyel, semmi nem utal arra, hogy a akkor onnan ki szeretett volna jönni... Arról nem is beszélve, hány indított szülés végződik császárral... Minél többet gondolkodok, annál inkább hajlok erre, hogy egyszerűen ennyit változtunk. És a 40 hét, nem feltétlenül 40 hét...

De ez már nagyon messzire vinne, nekem meg szülnöm kéne nem elmélkedni:)

És most kérek bocsánatot, amíg eszemben van, hogy x ideje, nem bírok másról írni, vagy másról beszélni, tudom, érzem én is magamon, de most ez van, ennek van az ideje, nagyon ki vagyok már hegyezve, ígérem majd egyszer visszaváltozom:) Addig kitartás...

Késés 4. nap

Hááát. Október van. És én még mindig itt vagyok, és még mindig egyben vagyok. A mai vizsgálatok szerint a helyzet teljesen változatlan, kivéve, hogy 150/100 volt a vérnyomásom, így csináltak egy nagylabort is. Kezdek bemorculni...

Ui.: Magenta Nórának nagyon-nagyon boldog 1. szülinapot kívánok!:)

Süni

Tegnap anyuékhoz mentünk este. Tesóm előttünk ment autóval. Már majdnem hazaértünk, mikor megláttunk egy kicsi sünit az út közepén ballagni. Kikerültük, aztán valami oknál fogva azt éreztük, hogy most meg kell fordulnunk. Megfordultunk, és láss csodát, addigra már az öcsém is ott állt mögöttünk. Leálltunk az út szélére, és kiugrottunk gyorsan odamentünk hozzá. Megpróbáltuk kicsit terelgetni, de csak állt, és nézett ránk. Izgultunk, nehogy jöjjön egy autó. Aztán Sz kitalálta, hogy Lehelnek van az autóban egy nagy keménytáblás könyve. Így hát a süni a Dzsungel Könyvén utazott az út túloldalára. Még megsimogattuk, aztán elengedtük, gyorsan elszaladt.

Remélem épségben hazaértél, kicsi süni:)

Türelem

Ma esti altatás.

Lehel: Anya, mikor születik meg Lilla?
Én: Nem tudom, kincsem.
Lehel: És mikor jön anya a doktorbácsi?
Én: Sajnos ezt sem tudom. Holnap megyünk hozzá.
Lehel: És ad neked papírt?
Én: Milyen papírt édes?
Lehel: Amire rá van írva, hogy mikor születik a Lilla:)

Asszem az én fiam:D Ilyen papírt én is szeretnék:D

Késés 2. nap

Nst rendben, magzatvíz tiszta (és nincs haja a leánynak:D), méhszáj 2333. Napi kontroll:( Bár a doki szerint már nem kell holnap mennem, de én már nem hiszek senkinek...

Késés 1. nap

Voltam ma NST-n. Minden rendben volt, mozog, reaktív. Utána vártam több, mint két órát arra, hogy az orvos aláírja a leletet, sé közölje, hogy holnap jöjjek vissza, mert a kiskönyvem szerint holnapra várjuk a szülést, és akkor megvizsgál. Kérdeztem, nem lehetne-e esetleg-, hogy ha már itt vagyok, és szerintem, és a múlt heti kollégája, és minden létező kalkulátor szerint is tegnapra vagyok kiírva, úgy megvizsgáljon most. Nem, sajnos nem lehet, a protokoll az protokoll, a kiskönyv szerint pedig holnap kéne szülnöm. Kösz.

Ha eltekintek attól, hogy ezzel elcseszték megint a holnapi egész délelőttünket, akkor tulajdonképpen ez pozitív, hiszen nyertünk két napot indításügyileg.

Közben Lehelen kiütött a stressz, a délutáni alvás napok óta katasztrófa, ill ma csak szimplán katasztrófa, alvás nélkül. Amúgy nincs vele különösebb probléma, csak ebéd után, ha ágyba kerülünk, akkor fejhangon visít, üvölt, és veri magát az ágyhoz, cirka 1-1,5 órán keresztül. Tegnap meg tegnapelőtt sikerült elaltatni, ma egy óra után feladtuk. Nem megy. Közben naponta vagy ezerszer kérdezi, hogy mikor jön Lilla, és mér nem jön már, amikor ő úgy várja, és hányan leszünk akkor, és ki jön majd meglátogatni, és hasonlók. Vagy kidől majd egyszer (olyan fáradt igazából, hogy nincs magánál), vagy abban reménykedem, hogy ha majd látja, hogy Lilla alszik, akkor ő is lefekszik délután. Vagy én omlok össze, ha Sznek megint dolgoznia kell.

Mindenekelőtt pedig a ma éjszakának is reményekkel tele vágok neki...

Reggeli életkép

Ébredeztünk reggel a nagyágyban, Lehel köztünk. Simogattam Sz hátát.

Lehel: Ne simogasd, ő az én apám!
Én: Nekem meg a szerelmem. Simogassuk ketten!
Lehel: Anya inkább te simogasd saját magad!:)

Közlemény

Értesítjük a kedves érdeklődőket és várakozókat, hogy a Lilla Sarolta nevű szerelvény előre láthatólag bizonytalan ideig késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük.

Állomásfőnökség:)

Fotók - csak úgy...

Kérés

Ennél a babánál rögtön éreztem, hogy kislány. Úgy tűnik, bejött.

Azt is éreztem, hogy minden rendben lesz. Eddig ez is bejött.

Azt is, hogy nem várat meg, mint Lehel. De ebben kezdek egyre bizonytalanabb lenni!:o Ma NST után az orvos elmondta, hogy 41hetesen megindítják. Vagyis legkésőbb október 5-én.

Hmm. Akárhogy is nézem, az nagyon hamar itt lesz. Annak meg semmi jele, hogy Lilla a közeljövőben el szeretné hagyni megszokott kis vackát, úgyhogy már keresgélek, hogy létezik-e "A nő, aki örökké terhes maradt" cím. Viccet félretéve. Ez lesz a 3. szülésem (az ikrekét is beleszámolva). Eddig mindkettő indított volt, mindenféle fájások, magzatvízelfolyás, vagy hasonló nélkül. Ez lesz a harmadik, minden valószínűség szerint az utolsó...

Hát olyan nagy kérés, hogy most olyan igazi szülésem legyen? Olyan valódi filmes, amikor indulni kell a kórházba, és nem azért, mert már 46 hetes vagyok, hanem mert szülni készülök???

Annyiszor elképzeltem, hogy elfolyik a magzatvíz (nem tudom, miért pont így, de ezt is valahogy egyértelműen érzem, pedig eddig mindkétszer a szülőágyon folyt el), és tudom, hogy nyugodt lennék, és hívnám anyut, hogy jöjjön Lehelhez, aztán Mara barátnőmet, hogy vigyázzon rá, míg anyu ideér... Aztán letusolok, ideér Mara, bemegyünk a kórházba, Lilla pikkpakk megszületik (ezt is érzem:)), és két nap múlva itthon is vagyunk.

De ezzel a kijelentéssel a doki most elbizonytalanított. Miért mondja ezt nekem a 39. héten?

Úgyhogy írásba adom, és szuggerálom magam, meg Lillát is, és erősen gondolok rá, és kérlek titeket is, hogy drukkoljatok, hogy ne kelljen indítani!

Úgy szeretném, ha indulna magától... Sz kérdezte nemrég, mit kérek szülinapomra. Bár, még messze van, de azt hiszem, ezt:) Tényleg semmi mást. Szeretnék egy oxitocin és hasonlók mentes szülést.

Hátha olvassa valami illetékes:)

Bevásárlólista

Azt hiszem, megint büszke vagyok a gyerekemre:)

Só-liszt gyurmával, babbal, gesztenyével, rizzsel, sárgaborsóval, színes kis fapálcikákkal játszik, főz.
Azt mondja elmegy a boltba, lássuk, mit is kell vennie...

" Karalábét, dinnyét, veszek még bazsalikomot, szőlőt, padlizsánt, káposztát, hagymát, krumplit, szilvát, sárgarépát, zellert, tárkonyt, zsályát, rozmaringot, mi is kell még anya, veszek méééég zöldbabot és petrezselyemzöldet... Így ni, tele is a kocsim..."

Esküszöm nem ennyire biogyerek, de nagyon megörvendeztetett ezzel a listával:D

Kis gyerek nagy problémákkal:)

Játszik a vonataival.

" Idenézz anya, itt vannak ezek a vonatok. Mindnek piros a kereke. Ez borzasztó. Lehetne zöld is, én szeretem a zöldet. De mind piros. Hát nézzenek már oda. A másiknak meg fekete. hogy tegyem a fekete kerekűt a piros kerekű mellé? Ez borzasztó. A piros csillogós is. Júúúj. Júúúj te vonat. Micsináljak most veled?"

:))))))))))

Programajánló

Gyertek, gyertek!!!:)

Lehel

Rég írtam már Lehelről. Most, hogy immár harmadszor sikerült előbb kelnem, mint ő, megpróbálom:)

Lehel alapvetően jól van. Időnként nehéz eldönteni, hogy most hogy is érzi magát, vagy mit is szeretne, ami egy tökéletesen beszélni tudó gyereknél elég furán hangzik:), de ezt betudjuk a dackorszak kínjának:)

A legfontosabb változás talán, amit itt-ott már említettem, az a szobatisztaság. És itt kiemelném, mert sokan nem értik elsőre, hogy tényleg szobatisztaság, értsd, se éjszaka, se utazáshoz, se idegen helyre, sehova nincs pelus.
Június 18án kapott egy kék-sárga áruházas tökeccerű fehér bilit azzal a céllal, hogy majd anyuéknál nyáron nem adok rá a kertben pelenkát, és legyen kéznél egy bili, hátha kedvet kap. Az akció olyannyira jól sikerült, hogy az áruházból hazaérve azzal indított, hogy rá szeretne ülni, és rögtön produkált is bele mindenfélét. Azt hiszem, ez volt az áttörés. Innentől kezdve éjszakára egyáltalán nincs pelenka, meg délutáni alváshoz se, és nem is volt soha gond belőle. Nappalra utazáshoz, hosszabb sétához még adtam rá egy ideig, aztán rájöttem, hogy felesleges, július eleje óta nem használtunk pelenkát. Nappal voltak időnként balesetek, de inkább az én gyakorlatlanságomból, vagy Lehel dacosságából adódóan, viszont kb július közepétől teljesen megbízhatóan, bárhova mehetősen pelenkátlan:) Nagy parám volt ez nekem, féltem, hogy majd én is, mint oly sokan mások beleesek abba a hibába, hogy sokáig nem lesz szobatiszta, és nem bírom a környezet nyomását, elkezdem erőltetni, pedig ezt nagyon nem akartam. Szerencsére ezt is megoldotta helyettem, nem későn, és erőltetés nélkül ment a dolog. Marha büszke vagyok rá:)

Evés-ivás fronton is haladunk, nyáron tényleg csal vizet ivott, ezzel elértük, hogy mára már nem kavar be, reggel egy kancsó tea, vagy néha-néha egy gyümölcslé. Értem ezalatt, hogy utána is elfogadja a vizet, mint alapvető innivalót, ellentétben a tavaszi állapottal.

Az evése ugyan elég kaotikus, igazából mindenevő, de minig csak azt eszi meg amihez éppen kedve van. Gyakran hangzik el, hogy éhes, valamit enne, de nem tudja mit, valamit adjak neki:) Alapvetően csak homogén dolgokat eszik, illetve inkább úgy mondom, hogy egyszerre egyfélét. Pl szereti a kukoricát is, meg a rizst is, de a kukoricás rizst csak turkálja. Ugyanígy pl megeszi a felvágottat, kolbászt, vaajas kenyeret, zöldséget is, de ha ebből kettő egyszerre van, akkor jóesetben egyikből eszik csak, rosszabb esetben egyikből sem:) Nem tudom, mitől lehet ez, mindenesetre a gyerek nem fogy, jókedélyű, szóval gondlom kinövi maj, mint a többi rigolyát.

Próbálkozik késsel-villával, egyre nagyobb sikerrel, puhább dolgok már nagyon ügyesen mennek neki. Kanállal, villával már régóta eszik önállóan. (Ok, mint már írtam, én részben lustaságból sosem etettem, ebben ez is közrejátszik, később tudtam meg, hogy ez egy irányzat:))

Amiben legutóbb bizonytalan voltam..:) Öltözik- vetkőzik egyedül, meg tudja állaptani, hogy melyik ruhának melyik az eleje, hogy kell belebújni, cipzárkezdéssel, és nadrág popsin áthúzással még vannak gondok, de majd belejövünk. Valamint a cipőkötés nem igazán érdekli:) Csak felhúzza a lábára, és ő készen van:D

Mozgása sokat fejlődött, amióta mezítlábazunk/puhatalpúzunk a harántemelt s..sta típusú cipők helyett. iszonyúan bánom, hogy ez előbb nem jutott eszünkbe. Még mindig jócskán van lemaradása, de már próbálkozik, és sokkal koordináltabb is lett. Ezért keresünk is éppen valami jó szakembert, akinek meg lehetne mutatni, de igazából azt se tudjuk elönteni hova vigyük, milyen orvoshoz.

Beszéd. Hát, beszél:) Sokat. Nagyon választékosan, szépen, döbbenet jól tudja kifejezni magát. Neki egyértelműen ez az erőssége most. Nem csak kijelent, utánoz, hanem hangosan gondolkodik, nagyon sokat elmélkedik, ez az egyik kedvenc foglalatossága. Ilyesmiken, hogy miért gurul le a henger a kockáról, és hogy tudná kiszámolni, hogy pont középre tegye; hogy ha a vonat repülne, elütné-e a madarat is; hogy ha ő kisoroszlán lenne, akkor milyet ásítana, és hasonlók:) Emellett érvel - nagyon jól -, vitatkozik, kérdez, hízeleg, érdeklődik, humorizál. Hatalmas bohóc:)

Paráim voltak még a színek, ez is egyik napról a másikra ment, mikor kezdtem már aggódni. Most a számok érdeklik, ennél is ugyanazt látom, mint a színeknél. Ha kérdezek, ellinkeskedi, de ha nem produkálnia kell, akkor ránéz egy kupac valamire, és kapásból mondja hogy az mennyi (ok, kb5ig, azért nem esőember:)), és biztonsággal használja a mi ketten, mindhárman, mind a négyen, egyedül stb dolgokat, szóval nem aggódom:)

Tudja a saját teljes nevét, a kistesó teljes nevét, és a miénket, tudja, hol lakik, hány éves, tudja ki, hol született, ki kinek a kije családon belül.

Újra rákaptunk a hordozásra ami egyrészt jelentős könnyebség nekünk, másrészt hatalmas öröm neki, és nekünk is, irtó édes, mikor felkérezkedik az apja hátára, és csak bújik oda, és öleli, puszilgatja a nyakát:) Én már csak végső esetben hordozok, de pl az elmúlt héten kétszer is vittem hosszabb távon.

És végül, kiemelném még azt, hogy mekkora érzelemgombóc ez a pici gyerek:) Nekem hatalmas újdonság, hogy valaki picikorban így ki tudja mutatni az érzelmeit, engem nem ebben a szellemben neveltek, és nagyon örülök neki, hogy ő ilyen, és nem 22-23 évesen kell majd ezzel megküzenie, mint nekem. Nagyon kis bújós, ölelget, puszilgat bennünket csak úgy, amikor eszébe jut, sokszor mondja, hogy nagyo szeretlek, hiányoztál, stb, ugyanakkor egyértelműen szól, hogy szomorú, hogy most fáj valamije, most morcos, most nyügös... Nagyon örülök ennek:)

Nagyjából ennyit érdemes most tudni róla, alapvetően kiegyensúlyozott, vidám kiskölök, dackorszakkal megspékelve:)

Kívánós

Így a 37. hét táján elért az első amolyan igazi kívánós roham is. Tegnap este óta majd meghalok, és csak egy dolog jár a fejemben: vagy egy vödör jéééghideg tonic, jégkockával, és citromkarikával:D

Ha valaki errejár, megszánhatna:D

PS: Na? Kinek van a legjobb fej férje?:))))))))))

Kelengye

Az elmúlt időben elég sok szó esett a kelengyéről különböző körökben, ahol megfordultam, és egyre többször futok bele a mire van szüksége egy újszülöttnek kérdéskörbe. Sőt, Judit barátnőm tegnap felhívta a figyelmemet egy döbbenetes jelenségre: babakelengye bemutató! Ahol a roppant kedves, és jóindulatú bababolt elmondja a lelkes leendő szülőknek, hogy mi mindenre lesz szüksége születendő gyermeküknek.

Mindezen felbuzdulva napok óta érlelődik bennem, hogy leírom, SZERINTEM/SZERINTÜNK mire van szüksége egy kisbabának/kismamának az induláshoz. Nyilván ez mindenkinél változó, de ha valaki szeretné a miénkhez hasonló "ridegtartásban" (ahogy ezt egy fórumon megkaptam már) tartani a csecsemőjét, annak segítségére lehet. Megpróbálom a megszokott formában csoportosítani a dolgokat.

Szülőszoba

- törülköző
- tusfürdő
- papucs
- WC-papír
- ásványvíz
- fényképezőgép
- papírok
- egy db apa
- egy db várandós anyuka

Szülés után kórházba

- 4db hálóing (nekem sima kínai hosszangombos volt Lehelnél, azóta nem voltak rajtam, most is azokat viszem)
- köntös
- 5db eldobható bugyi
- vastag intimbetét
- 2db szoptatós melltartó
- mosható melltartóbetét
- hasszorítós bugyi
- PUHA WC-papír
- 2db törülköző
- 1db bögre
- 1db pohár
- 1 db tányér
- evőeszköz
- konyharuha
- homeós cuccok
- First spray
- tisztálkodószerek

Szülés után kórházba babának

- kissapka
- kiskesztű
- pótpelenka
- textilpelus (arra fektetem magam mellé)
- popsitörlő

Hazajövetelhez (időjárásfüggő, értelemszerűen én szeptemberi babával kalkulálok)

- nekem ruha, a nadrás még gumis, vagy kismamanaci, mert a sima Lehelnél is kényelmetlen volt még
- body
- rugdalózó
- kiskabát
- sapka
- pléd
- hordozó
- Apa:)

Itthonra

- kiságy
- matrac
- légzésfigyu
- 2db lepedő
- rácsvédő
- kistakarók (különböző vastagok)
- hálózsák
- angolpólya (olyan, mint a hálózsák, csak bonyolultabb feladni, viszont vékony:), és még az enyém volt)
- hosszúujjú bodyk
- rövidujjú bodyk
- hosszúujjú rugdalózók
- ujjatlan rugdalózók
- kisnadrágok
- pulcsik
- vékony sapkák
- vastagabb sapi
- pólók
- vékony overál
- kiszoknik
- 6db textilpelus
- tetra fürdőlepedő
- frottír fürdőlepedő
- műanyag kád
- pelenka (nekünk maradt Lehelről pár csomag 1-es, 2-es méret)
- mosható pelus (onesize belsőket, és gyapjúkülsőket fogunk használni)
- mosható törlőkendő
- fedeles vödör pelenkatárolásra
- hordozókendő
- gyógyszertári fürdető
- gyógyszertári popsikenőcs szükség esetére, de én megint nem tervezem használni, ha nem muszáj
- alkohol
- hintőpor a köldökre
- steril vatta
- gézlapocskák
- körömvágó olló


Nagyjából ez lesz a mostani kelengyénk, apróságokat lehet, hoyg kihagytam belőle, amik nekem ezekből egyértelműen adódtak, ha nem egyértelmű, majd javítok:)

Szóval SZERINTEM:) ezek kellenek egy babának:)

Helyzetjelentés

Megvagyunk, jólvagyunk, csak kicsit sűrűek a napok:)

Ma voltunk UH-n, 92-es a feje, és 95 a poci, 3000g-ra saccolták, minden rendben, flow is okés...

NST-n is voltunk, az is rendben, csak Lilla utálta, végig ficergett szegénykém...

( és csak zárójelben, de el se tudjátok képzelni mekkora dolog az nekem, hogy a gyerekemnek van szívhangja, és még hallgathatom is 20 percen keresztül...)

Majd még jövök, de még van pár elintéznivaló, és vár vagy 6 üvegnyi zakuszka is egyenlőre alapanyag formájában:)

Ui.: Jahh, és a látszat ellenére fitt vagyok, tegnap még hátamra kötöttem Lehelt, ma meg egész nap gyalogoltam:) Az esti/éjszakai kínlódást meg csak Sz látja, ő meg remélem nem mondja senkinek:))))

Füstbe ment terv...

...ami ma pont sikerült:)

Mielőtt hazaköltöztünk, azt terveztem, hogy majd minden reggel jól felkelek egy órával a család előtt, és jól megiszom a kávém nyugiban, netezés mellett, és jóól letusolok, mire felébrednek, mert úgy tűnik, nekem ez kell ahhoz, hogy vidám legyen a napom.

Ehhez képest, ez eddig ma sikerült másodszor, ugyanis Lehel minden reggel legkésőbb 6kor fent van, harcra készen. Ettől általában megőrülök, bár tegnap Sz azt mondta, meglepően jól bírom a gyűrődést.. Nem tudom, ezt most bóknak vegyem-e.
Szóval eddig nem angyon jött össze, de már edzek a nemalvásra:)

És ma reggel pl sikerült visszaaltatnom, és kilopóznom, így még mindig alszik.

Hálleluuja...!:)
S

Alakulunk

Nem vagyok mostanában túl sokat net előtt, de ennek megvan a maga oka:)

Pár hete ugye hazaköltöztünk, itt volt egy hónapok óta lakatlan lakás, meg a visszahozott holmik, kupacokban, amiket addig nem tudtam elpakolni, amíg a gardróbot át nem alakítjuk. Ez hétvégén megtörtént, úgyhogy elvasaltam, elpakoltam minden ruhánkat, egyebünket, kimostam a kisruhákat, fele már elvasalva, elpakolva, bevásároltunk mindent, ami kellett, lett rolóm a konyhába, ami nagyon régóta hiányzik, mert reggel betűz a nap, és mindig megvakulok, ha bemegyek:) Lett új fogasunk, ami ugyan még nincs a helyén, de hétvégén az is meglesz, szintén hétvégén át tudjuk rendezni a hálót, és összerakni a kiságyat, van Lehelnek olyan fellépője, amivel egyedül kezet tud mosni, így nem kell emelgetnem (helyette zárni kell a fürdőt, mert éjjel nappal kezet mosna:D), lett ugye a klíma, megjött a kendő, és várom a pelenkákat, amik meg vannak rendelve:)

Azt hiszem, elég hatékonyak voltunk az elmúlt pár napban:)

Ja, és mindehhez még tegnap déluán sütöttem egy gigahatalmas foszlós kalácsot:)

És ezek után mégis úgy érzem, hogy egész nap nem csinálok semmit, és muszáj valamit ügyködnöm, nem bírok egy helyben ülni... Ki érti ezt?:)

Közkívánatra

Zara akcióban:)

Életem 3. batyuja, villámgyorsan kötve:)

Megérkezett:)

Nem, nem Lilla...:)

Hanem a Zara. Itt van, megjött, és tényleg az enyém:) És nagyon szép, és ahogy kibontottam, jöttem rá, hogy pont olyan színű, mint a nappalink:) És friss gabonaillata van. És nagyon klassz kötni vele. És még bio gumimacit is küldtek hozzá:)))

Jippijééé, van egy Zarám!!!!!!!! (Már csak belevaló kell:))

Munkanélküli kendő alternatív foglalkoztatása:)))

Kiegészítés

Igen, kell több. Illetve azért kellett:)

Kellett, hogy Sz vegyen nekem egy netbookot, meg koffeinmentes kávét, meg hazaköltöztessen tegnap, pedig későn ért haza hullafáradtan, meg este megmosdassa, elaltassa Lehelt (SOHA! nem aludt még el vele!), mert én már ki voltam borulva tőle (3 napja nem alszunk, se Lehel, se én), meg hogy éjjel Lehel hozzámbújjon, és ne tudjak aludni (1. igen, köztünk aludt, többnyire, ott aludt el, és olyan édes volt. aztán mégis áttettük, aztán visszajött, és bújt hajnalig... 2. azt nem tudom, miért volt jó nem aludni:), de nagyon jól keltem 5:10kor), valamint ma megrendelhetem a pelenkákat, jönnek ugye klímát szerelni, éééééés: akcijjós a ZARA:)))))))))

Jóóóóóóó....

Ülök a saját nappalimban, a saját netbookom előtt, nézegetem a saját kis megszokott oldalaimat, iszom a (végre) frissen főtt, és (végre) koffeinmentes kávém, hallgatom a vadgalambot, meg a csöndet, néha kipillantok megnézni, hogyan kel fel a nap, és jól vagyok. Pedig még 6 óra sincs. És pár óra múlva már a lakás se lesz 29fokos... Hát kell ennél több???

Végre itthon!!!:))))

Vihar

Van, akinek semmit nem jelent a vihar, maximum annyit, hogy hijjnye, ma este nem tudok futni menni... Van aki szereti, van aki egyenesen várja, és van, aki képes utána menni. Van aki fél tőle. És vagyok én. Aki rettegek. Akinek komoly halálfélelme van minden dörgés közben/után. Aki villámláskor nem merem kinyitni a szemem, és összeszorult szívvel várom, hogy vajon belénk csapott-e a villám? Aki még 17-18 évesen is rohant az apukája mellé, ha dörgött az ég...

Ok, belátom, ez így a Balaton partján nem túl előnyös tulajdonság.

Tegnap éjjel vihar volt. Hatalmas vihar. Egész éjjel nem aludtam. Borzasztó gondolatok cikáztak a fejemben, tényleg meg voltam róla győződve, hogy valami óriási baj történik még éjszaka. Semmit, de tényleg semmit nem aludtam. Csak feküdtem egész éjjel csukott szemekkel, és sokszor mozdulni sem mertem, pedig már sajgott minden porcikám.

Klassz napom lesz ma. Minden vihar monnyon le!!!

Döntöttem!

Igen, bármilyen hihetetlen, már 8 héttel szülés előtt eldöntöttem:)

A következő lesz a készletünk:
Popolini UltraFit Extra Natur Organic belső pelusok
FiDiNi gyapjúkülsők
Mosható törlőkendő

Éééééééééés, tatatataaaaaaam!!!!!

Egy 4,7-es gyönyörűséges Zara Curry:)


(Ok, ebben segített Sz is, mert a Fresh és a Curry közül képtelen voltam választani...)

Meg marad a Nandu, Sz-nek, mert neki a 4,7-s kendő rövid lesz szerintem. A többit majd menet közben meglátjuk...

Illetve Lehel azt mondta, szerinte az MT kényelmesebb, mint a Nandu, úgyhogy majd ha neki nem kell, azt is kölcsönadja Lillának:)))

Ui.: Ezúton is köszönök mindent Lívinek, nagyon sokat segített a tanácsaival...:)

Lehelszáj

" Ha feldíszítjük azt a kicsi rózsát, akkor karácsonyi rózsa lesz belőle? De ha már piros, hogy lehet még díszíteni?":)

UPDATE

- Lehel, micsinálsz kincsem, hogy lehet így körtét enni? ( beleharapott kettőt, visszatette, aztán vette ki a következőt)
Mire ő felháborodva:
- Én nem eszem a körtét Évikém (!?), én kétarcú körtéket gyártok. Lesz egy szomorú, meg egy vidám arcuk...

Zöldség - gyümölcs

Van azért előnye is az ittlétnek. Pillanatnyilag 2 dinnye, egy vödör kukorica, egy cukkini, egy tök, egy zacskó krumpli, egy zacskó hagyma, sok paprika, paradicsom, 30 tojás, és egy vödör körte áll a konyhában felhasználásra várva (volt egy vödör szilva is, de abból már sül a lepény:)). Egy fillért nem adtunk semmiért, pedig se konyhakertünk,se tyúkunk:) Mind a szomszédok kertjéből van. Vitaminhiányunk tuti nincs:)

Van viszont ötlethiányom. Elsősorban körtés recepteket várnék, ha tudtok, de a többi hozzávalóra is szívesen veszem, hátha tanulok valami újat... Hajrá, hajrá:)

Teszt

Miután az elmúlt napokban nagyon eldurvult a kapcsolatunk Lehellel, nincs más választásom, mint változtatni. Sokat gondolkoztam, hogy min kéne, elolvastam egy csomó fórumot, szakirodalmat, és végül a következőre jutottam.

Ő nem tehet arról, hogy meleg van, és nyűgös vagyok, és fáradt, és legszívesebben ki se kelnék az ágyból. Arról se tehet, hogy nem tudok futni utána, hogy nem bírom követni a tempóját, hogy egyre kevésbé tudom hordozni, hogy a babakocsit pláne nem bírom emelgetni. Arról sem tehet, hogy hisztis vagyok, amiért van, hogy napokig egy szót sem tudok váltani rajta kívül senkivel, és ettől bezombulok. Arról pláne nem, hogy a dackorszaka, és énkeresése kellős közepébe megajándékozzuk egy kistesóval, akit nagyon vár ugyan, de nyilván lesznek vele nehézségei.
A legjobban az bánt, hogy gyakorlatilag teljesen szobatiszta volt, és most ma már egész nap pisit-kakit takarítok. És ez láthatóan attól van, mert ÉN ki vagyok borulva, és nem tudok elég türelmes lenni vele, nem tudok vele eleget foglalkozni, és fel akarja hívni magára a figyelmet.

Szóval arra jutottam, hogy nekem kell változnom. Marha nehéz lesz, de próbaüzemet tartok. Nem tiltok meg neki mindent, nem ordítok vele mindenért, nem fenyegetem hülyeségekkel, nem szúrom le, ha későn fekszik/korán kel, odafigyelek a jelekre, hogy mikor pisilne/kakilna, ha nagyon játékban van, ahelyett, hogy méreglődnék, hogy nem szólt, és a gatyába ment a cucc. Összeszedem minden erőm, és kora reggel vagy késő este elmegyünk minden nap csavarogni, nem kényszerítem egész nap az udvarba/lakásba, csak azért, mert én hamar elfáradok.
Azt hiszem, az is jót tenne, ha minél előbb hazaköltöznénk, nekem is, mert ott lenne Mara, akivel beszélhetek, illetve Sz is előbb hazaérne, és Lehelnek is mert ott mindig vannak gyerekek, és ott van Fanni, akivel bármikor tud játszani.

Valójában, azt hiszem, Magenta kommentje ébresztett rá minderre. Arra, hogy én voltam az, aki bármikor rá tudta bízni valakire a gyerekét. 9hónapos kora óta suliba jártam és heti 1-2 napot nagyszülőkkel, dédszülőkkel volt, míg én kiszakadtam otthonról. És bármennyire fura ezt beismerni, ez kellett, nagyon kellett. És most nincs. Senki nincs itthon, mindenki dolgozik. A szomszédok mind öreg nénik, bácsik. És a net is nagyon hiányzik. Hogy kuncsorognom kell tesómnak, hogy engedjen ide lopott 10 percekre.

A lényeg, hogy ezzel nem büntethetem Lehelt. Nem egy angyal most, az tény, de kíváncsi lennék ebből mennyi az, ami az én hisztimből, feszültségemből ragad rá. És nem büntethetem ezzel Lillát sem. Akinek kétségkívül nagyon rossz, ha nekem állandóan 1000 a vérnyomásom, és naponta 5ször bőgök, valamint állandó gyomoridegem van, és mindenem görcsöl.

Szóval mostantól próba.

Szorítsatok.

UH

1-es számú para: Mi van, ha haránt fekszik???

Nem, nem fekszik haránt, fejvégű:)

2-es számú para: Olyan kicsi a hasam, biztosan kicsi a baba is!

Nem, nem kicsi, pont akkora, amekkorának lennie kell, sőt, nagyobb, mint Lehel volt ennyi idősen.

3-as számú para: És ha mégis fiú???

Nem, nem fiú, minden kétséget kizáróan - hogy a dokit idézzem: tuttihótziherhogy - KISLEJÁNY:)))

Én vagyok szar anya????

Vagy más is kirohanna időnként a világból a saját gyerekétől????

Három

El sem hiszem...

...de mától 3-assal kezdődik a heteink száma Lillanyúllal.

Innen már fél lábon is:)

Öregszünk

"Menjetek Anya fesztiválozni inkább nélkülem. Igyatok nyugodtan sört, vagy üdítőt, amit szeretnétek, meg hallgassátok a zenéket ott ahol laknak a Lacibácsiék, meg a Bálinték! Nekem most nincs kedvem menni, inkább itthon maradnék a papával rajzolni, meg locsolni. Szia! Menjél el, jó?"

Hát, megértük. Már nem lehet felcsigázni holmi fesztiválozással, üdítőivással, azzal pláne nem, hogy nélküle megyünk valahova... Mert itt szeretne maradni. Nem kell trükközni, nem kell lopakodni, maradni AKAR. Megnőtt, vagy mifene:)

Azért elvisszük ám:)))

Ismeretség

Ma reggel postára mentünk itt a faluban Lehellel. Nem volt túl jó passzban, rosszul ébredt, siettem volna vele.

Megállított bennünket egy régi ismerős, 5 évig TV-ztünk együtt a helyi kábeltévénél. És körülbelül egy éve nem is láttuk egymást. Sikerült rendesen felhúznia.

Közvetlenül a mikorra a várod a babát kérdés után következett egy félbeszakíthatatlan előadás arról, hogy nehogy szedjek magzatvédő vitamint, mert óriásbébim lesz (1. nem szedek, 2. mikor fogják fel végre az emberek, hogy nem a vitamintól lesz nagy a gyerek???), és vaskészítményt se, hanem ő tagja egy hálózatnak, aminek van valami nem tudom milyen itala, és azt igyam, mert sokkal jobb lesz a közérzetem, és minden rendben lesz a babával, és még kereshetek is vele. Húú, nagyon sok pénzt kereshetek, akár 40ezret havonta, ő egyáltalán nem dolgozik, és 3-400ezret keres. És sokan sokallják az árát, dehát ezt gyógyszer HELYETT veszem, és úgy már nem is drága, és különben is, sokan azt hiszik,. hogy babaápolásra mindenféle márkás szereket kell venni, pedig abban van a legtöbb méreg, és nem kell semmi babakozmetikum, csak az övék a jók, és biztosan Lehelt is tömöm minden gyógyszerrel, meg kenegetem, hogy iylen szép a bőre, de nem kell!
Itt próbáltam félbeszakítani, hogy nem, Lehel nem kap gyógyszert, sőt 6 hetes koráig kentem a fenekét gyógyszertári krémmel, azóta semmi, csak a naptej, úgyhogy ezt rosz embernek magyarázza, de meg se hallotta.
Következett, hogy hozzam Sz-t is, ha jövök (egy szóval nem mondtam, hogy jövök), mert a férfiak meggyőzőbbek, hitelesebbek. És Lehel is jöhet, az unokái szobájában van rengeteg kisautó, meg legó, meg midnenféle drága játék, mert már megteheti, arra a pár hétvégére, amíg itt vannak, fenntartson nekik itt egy játékparkot. Megint rossz embernek mondja, mert Lehel nem játszik ilyesmivel, nem érdekli. De nem tudtam ezt elmondani, mert következett az anyagi rész.
Elkezdett százalékokról, meg szintekről beszélni, és itt durrant el az agyam igazán! Azt találta mondani, hogy muszáj valamit csinálnia, mert az állam kiszúrja a szemét valami minimális nyugdíjjal, ráadásul ezután a bevétel után NEM KELL! adózni, mert úgy van megfusizva, vagy milyen szót használt... Nem tudom igazából, melyik rendszerről beszélt, nem emlékszem a termékek nevére se, de ezzel felborította pár órára a lelki békémet. Nem mondom, hogy a végletekig becsületes ember vagyok, nem állítom, hogy hibátlan lennék, és a politika se érdekel különösebben. De ezen nagyon el tud durranni az agyam. Mikor? Mikor jönnek rá az emberek, hogy a pénzért dolgozni kell, a bevételből meg adózni, és az állam nem azért van, hogy mindenkit pátyolgasson, meg kihúzzon a szarból??????

Nem, nem, nem szabad!!!

Egyre többször fordul meg a fejemben, hogy az ölembe ültetem magam gondolkozni, ahogy ezt Lehellel szoktam tenni, amikor már nagyon zizzent...

Nem szabadna hordozós fórumokat olvasgatnom, hordozós oldalakat nézegetnem... Ebben a pillanatban amennyit szeretnék hordozóra költeni, abból simán kijönne két régi álombabakocsi is.

Nem, nem fogok emiatt most mégis babakocsizni, sőt:)

De nem tudok dönteni, és minél jobban utánanézek a dolgoknak, annál többféle kendőt szeretnék. Még mindig nagyon tudatlan vagyok a témában, de egyre jobban átlátom a dolgokat, és jövök rá, hogy nem, nem hülyék, akiknek van akár 6-8 kendőjük is:)

Megpróbálom megmutatni, most milyen kendők közül nem tudok választani:)

Zara Curry

Zara Fresh

Didymos Indio Rubin-Mandarin

Lana Tattoo

Így hirtelen ennyi:) És akkor arról még nem is írtam, hogy vajon mekkora kendő legyen, illetve hogy szeretnék még egy MT-t később:) De ezzel ráérünk akkor foglalkozni, ha valahonnan összekoldulom egy kendő árát, és sikerül kiválasztani, melyik kendő legyen az...

Ehh, mér nem vagyok milliomos?:)

Hétvége képekben (és egyben a 100. bejegyzés:))

Balatonföldvár

Szántód

Szántód - Tihany komp

Tihany

Veszprém