Tudom, már sokszor mondtam, és nem lett belőle semmi, ami így nem igaz, mert azért sokat változtunk... Szóval sokszor elhatároztuk, hogy változunk, változtatunk az életünkön, az életmódunkon. Változtattunk is sok apró dolgon, amit vagy tudtunk tartani, vagy nem... A legtöbbször tisztán anyagi okai voltak a visszakozásnak, nem olcsó dolog egészségesen élni sajnos. Ez most sincs nagyon másként, tekintve, hogy Lilla két hónapos elmúlt, és még egy árva petákot sem kaptam az Oeptől.
De valamit csinálni kell, valamit muszáj... Már most sokkal több zöldséget eszünk, mint régen, de szeretném, ha még több lenne.. Szeretném ha ennek nagyobb része lenne nyers, és át tudnánk szokni kisebb adagokra is. Szeretnék tudni lemondani a szalámikról, felvágottakról, pékárukról, szeretnék lemondani a fehér lisztről, fehér cukorról. Szeretnék több egyéb gabonát enni, nagyon szeretjük pl a kölest, hajdinát, árpát, de szeretnék egy helyet találni, ami nem pesten van, és mégsem mérik aranyáron ezeket a dolgokat. Szeretnék lemondani a szénsavról. Jóideje nem esik jól a sima víz, pedig nagyon szerettem, de most valahogy nem oltja a szomjam. De hess, nem szabad! Szeretnék lemondani a csokiról, jáááj, ez lesz a legnehezebb, pedig nem eszem sokszor csokit, de akkor rengeteget. Szeretnék megtanulni egészségebben főzni, megtanulni olyan trükköket, amivel a most még laza köretnek tűnő dolgokból klassz főételt varázsolhatok. Szeretnék megtanulni saját kenyeret sütni, magam dagasztva, sütőben sütve... Szeretnék mozogni. Szeretném, ha lenne időm és lehetőségem rá, bár azt se tudom, mibe foghatnék...
Szeretnék több energiát. Hogy tudjak érdemben foglalkozni a gyerekekkel, a szívem megszakad, úgy viselkedek néha Lehellel, de olyan szinten fáradt, kimerült vagyok agyilag, hogy egyszerűen nincs türelmem, nincs erőm hozzá... Pedig semmit nem csinálok. És mégis annyira le vagyok fáradva, mintha legalább 10 órában dolgoznék egy gyárban.
Na most ide jól leírtam, nehogy elfelejtsem. aztán majd jövök szépen pipálgatni. Remélem.
Szia! Két gyerek mellett, nem mondanám, hogy semmit nem csinálsz... :-) Főleg, hogy a Kicsilány még csak 2 hónapos! És ennek több értelme van, mint a gyári 10 órás munkának :-) :-)
VálaszTörlés(a mamamiról "ismerlek", és onnan is jöttem... ott Boribon a nevem)
És drukkolok, hogy sikerüljenek a tervek - nekem is hasonlók vannak, csak sajnos az én Kicsilányomnak mostanság egy terve van, de az egész napra szól: a nyávogós, sírós hiszti, és ez rendesen megborítja az én terveimet :-(
Szia Bea!:)
VálaszTörlésÜdv itt! Tudom én, hogy nem "semmi", amit csinálok, de végülis most ez a dolgom, csak azt érzem, hogy nem ettől vagyok fáradt, hanem alapállapotban is le vagyok punnyadva. Egyébként igen, az én kétésfélevesemnél is már haladás most, hogy párnaponta egyszer képes egy mondatot nyekergés nélkül elmondani... Na most jól ellentmondok magamnak, mert ez pl hiehetetlenül leszív, hogy ilyen negatív. Ennek ellenére nagyon szíesen játszanék, foglalkoznék vele többet, jó kis ördögi kör... Áhh, majd igyekszünk:)
Gondolom, jövő ősszel Lehel már megy oviba, akkor könnyebb lesz, addig tarts ki. :) A többihez meg szurkolok!
VálaszTörlés