2010. május 31., hétfő

Többször írtam már, hogy mi úgy indultunk neki ennek a lányunk lesz dolognak, hogy nem adunk habos-babos csilli-villi ruhácskákat, fodrokat, masnikat, egy lány is járhat farmerben meg pólóban. Egy csomó ruha maradt Lehelről, jó lesz az neki. Aztán persze az Élet ezt is felülírta, és úgy alakult, hogy elvétve van rajta Leheltől örökölt ruha, és kínosan ügyelek rá, hogy MINDIG csinos legyen. Nem feltétlenül habos, de csini:)
A lenti ruhát most kapta keresztelőre, Kanadából, és imádom, mikor ilyen kis NŐ:)


Keresztelő fotók 1.

A mi gépünkkel nem fotóztunk sokat, és amiket tesóm csinált, nem is lettek túl jók, de azért párat teszek fel. Aztán ha megkapjuk a többit, lesz még:)





Keresztelő

Tegnap kisleányunkat is megkereszteltük, így már nincs pogány a családban:) Anyuéknál a református templomban kereszteltük, ahol Lehelt is, és ott volt az esküvőnk is. Nagyon ügyes volt, nem volt nyűgös, nagyon figyelt mindent, nem sírt akkor sem, amikor keresztapukája kezébe adtam, pedig erősen szepaszorong, nagyon anyás mostanában. Mosolygott a lelkészre, amikor leöntötte vízzel, beszélgetett a mögöttünk ülő mamákkal:) Lehel is belenyugodott a Saroltába, nem kiabált be:) És ő is ügyesen csendben volt, érdeklődően figyelt:) Az istentiszteleten nem maradtunk végig, mert a keresztelés után Lilla majd letépte a ruhámat, úgyhogy kimentem a kocsiba megszoptatni, és pár perc múlva Lehelt is kihozta Sz. Még szerencse, mert ahogy visszaért a templomba, dörgött egyet, és leszakadt az ég, úgy ömlött az eső, hogy nem lehetett kilátni az autóból:o Mire kijöttek a templomból azért elállt... Pont, mint az esküvőnkön:)
Utána a 20 vendéggel Zamárdiba mentünk ebédelni, dédi unokaöccse olyan terül-terülj asztalkámat varázsolt nekünk, hogy ihajj-csuhajj:) Lilla is jól bekajált, evett levest, husit, krumplit, rizst:) És nagyon aranyos volt, semmi gond nem volt vele, mindenki el volt tőle ájulva, hoyg milyen nyugodt, barátságos kislány:) Meg Leheltől is, hogy milyen okos, meg nyugodt... Elszaladgált, pocsolyázgatott, mindenki imádta őket:)
Lilla kapott fülbevalót (eltéve későbbre), ezüst kiskanalat, belegravírozva a neve, meg a dátum, csodaszép ruhácskákat... Meg persze pénzmagot, hogy vegyünk neki sok szép mindent... Veszünk:)

Egyszóval nagyon jól sikerült minden, mindenki elégedett volt, nekem meg eltűnt a gombóc a gyomromból:)

2010. május 28., péntek

Hőőőőő

gutát kapok. Pedig még el se kezdődött a nyár. Az összes ablak nyitva, 3 napja süt a nap, de 25 fok van a lakásban. Gyerekek csak pelusban/gatyában, én se vagyok túlöltözve. Mi lesz még itt...? Ok, a klíma még nem megy...

2010. május 27., csütörtök

Tanítja

Ülnek a földön egymással szemben, Lilla keze Lehel térdén. Lilla csillogó szemekkel néz Lehelre, Lehel pedig nagyon kedvesen türelmesen beszél hozzá.

Lehel: fóksz-vááá-gen
Lilla: bababababa
Lehel: nem bababababa, hanem fóóóksz-váááá-gen!
Lilla: (kacag) bababa
Lehel: jó, akkor mondd azt, hogy óóópeeelaaasztjaaa!
Lilla: (kacag) kákká
Lehel: tudod mit? inkább kukucsoljunk!
Lilla: kacag:D

Cukik:D

Jól indul...

...a napom...Korán keltem, Lehel nyöszög, Lilla szintén, mindenkit megreggeliztettem, szédelgek az éhségtől, megcsinálom a kávém (kávénak látszó tárgy;)), leülök ide, kicsit szusszanni, és savanyú! Savanyú az a kb 2 ek tej, ami a bazinagy bögre kávémba kell. Vááááááá. Grrrrrrhhhh...

2010. május 26., szerda

Rájöttem...

... hogy ha nincs problémám, nem tudok írni... Vagy legalábbis érdekeset nem:D

Sokat gondolkodtam, hogy miért hanyagolom a blogot, miért csak képeket teszek fel. Megvilágosodtam. Azért, mert nektek nyilván unalmas lenne azt olvasni, hogy minden ok, gyerekek jól vannak, mi jól vagyunk, mindenki ügyes, okos, szép... Úgyhogy összeszedtem pár dolgot, amiről mégis írok, hogy ne pangjon ez a szegény oldal annyira:)

- Nincs meleg vizünk. Cirka 3 hete. És most bevallom országnak-világnak, ciki vagy nem ciki, én kb azóta nem mosogattam. Állóvízben egyszerűen nem tudok, rosszul vagyok attól, hogy a koszos vízben állnak az edények. Hideg vízben meg utálok, fáj a bőröm tőle. Így csak azt mosogatom, amit nagyon muszáj, és olyat főzök, amihez maximum két edény kell. De így is halmokban áll a mosogatnivaló. Pénteken volt itt egy fószer, lassan hazajár hozzánk. Ősz óta rengeteget költöttünk a kazánra, és még mindig nem jó, de most kimondta a végső ítéletet: kazáncsere. Mert ezt javítgathatjuk, toldozhatjuk, foldozhatjuk, de időnként el fog romlani. És egy ilyen szervízes körnek csak a kiszállása 5ezer magyar csengő forint. És akkor még be se jött a szerelő az ajtón. Szóval pénteken is kifizettünk 16 ezer forintot, de azóta sincs melegvizünk. Ill Sz-nek sikerül néha megbűvölnie, és akkor van mondjuk fél órát. Ma felhívja újra a szerelőt, csinálja meg, aztán tényleg kazánt kell cserélnünk. Hurrá.

- Nagyon szeretnék egy biciklit. Ez a napi több, mint 3 km séta Lehellel, plusz ugyanennyi nélküle... Naponta kb 5 évet öregedek. Ugye tudjuk, hogy Lehel milyen... Jövök már anya, nem látod, hogy mozog a lábam? Móóóóó-zog. Most is léptem már egyet................ Meg most is.......... Én megyek anya. Hol vannak a csigák? Nézd anya! Jó, jövök, de nézd! Megyek mindjárt! Nééééééézd! Aaaaaaanya, gyere vissza! Inkább vigyél anya. Jó, akkor megyek motorral....... inkább te vidd a motorom, mert így nem látom, hol futnak a gyíkok. nem jön most gyík, várjuk meg amíg jön. Én itt most nézem, hogy szállnak a felhők. Annak anya-alakja van! Naszóval, nem részletezem tovább, egy horror minden út. Persze, cuki, meg minden, de fél 8kor úgy kell kirángatni az ágyból, és 8ra oda kell érni. Sokat gondolkodtam, mi lenne a legjobb, szívem szerint utánfutóznék, de a bicikli is neccesen fér be a közös tárolóba, és egyesek, khmmm, nem nézik ezt sem jó szemmel... Úgyhogy maradt az egy bicaj, két gyerekülés felállás, Lilla előre, Lehel hátra, Anya meg a túrdöfranszra, olyan combjaim lesznek, mint egy gepárdnak:D Egyetlen akadálya van a dolognak, az állami szervek nem szeretnek bennünket, és szeretik jóóó későn kiutalni a pénzeinket. Úgyhogy ezúton is kérem szépen a tisztelt apeh-et és oep-et, hogy ha nem akarják az elmegyógyintézeti kezelésemet finanszírozni, akkor legyenek kedvesek utalni a pénzeinket. Kössz.

- Lilla egy hurrikán. Nem bír 1 mp-ig sem a fenekén ülni. Még evés közben is tornázni kell valamit. A pelenkáit már lecseréltem AIO-kra, mert képtelenség több darabból álló cuccokat ráadni. Mindenhol feláll, már egy kézzel kapaszkodva is, bútorok mellett lépeget, mindent elér, mindent lepakol, lassan átbillen a mérleg, és Lilla többet szadizza Lehelt, mint fordítva:) Kb egy hete elkezdett értelmesnek tűnően "beszélni", bababa, papapa, kaka, kákáká, tetete, stb. nagyon vicces helyzetek adódnak ebből, sokszor odaillően válaszol kérdésekre:D 4 egész foga van, és amióta nem szenved a negyedikkel, eszik is, kb 3x2dl-t naponta. BLW-zni akartam, de ebben is lázad, csak pürét, meg morzsát eszik. Úgyhogy így 2. gyereknél csak el kell kezdenem pürézgetni, főzőcskézni, de legalább nyitogatja a száját, olyan cuki, Lehel ezt sose csinálta:D Morzsa: MINDENT megeszik, amit a földön talál. Minden kakis pelenkában van valami meglepi, nagyon kedves kislány:) Hol gomb, hol matrica, hol cérna, hol kavics, műfű, vagy mikor mi... Továbbra is szeret hordozódni (ennek örömére vettem mégegy kendőt:D), de már azért babakocsizunk is. Este már a kiságyába teszem le aludni, és első ébredési ott van. Igazából szeretném utána is beletenni, de mindig elalszok:D Az a baj, hogy ahogy felébred, hasravágja magát, és elkezd mászni ezerrel. És félek, hogy egyszer lesz, mint én, és levágtázik az ágyról. Nade majd edzünk:) Nagyon kis barátságos amúgy, folyton mosolyog, táncikál, sikongat, nagyon ritkán sír, mondjuk akkor zeng a ház tőle:)

- Lehel nagyon nagyot nőtt. Én megmondom őszintén, talán már írtam is róla, hogy félve mentem a 3 éves státuszra, mert úgy láttam, hogy tök kicsi... Hogy alig nőtt egy év alatt. Persze nem így van, nagyon nagy lett, csak nekem nem tűnt fel:) Igazi nagyfiú már. Határozottan jót tesz neki a játszóház, sokkal bátrabb azóta, rengeteget javult a mozgása, és persze sokmindent tanul a többiektől:) Erősen dacol. Konkrétan a falnak beszélünk egész nap. De komolyan. Nem vicc. Van olyan nap, hogy SEMMIT nem csinál, amit mondunk neki. És megmagyarázza, hogy miért nem. És azért vagyok gondban, mert egyébként az is logikus, amivel ő érvel, és az ordításon kívül nincs más eszközöm, mert nem tudom megcáfolni az érveit, ordítani viszont nem szeretnék vele mindig, mert attól mindenki szarul érzi magát, nem érek el vele semmit, és még a fejem is megfájdul. Szóval küzdünk na, de azért okosodik, és ennek is megvan az előnye, mert kiáll magáért, meg jól vitázik, ami nekem sose ment, csak legyünk már túl ezen a hülye dackorszakon:D Ja, sokkal jobban is eszik, mióta játszóházba jár, olyan dolgokat is, amiket eddig csuklóból elutasított. A ivás miatt szokás szerint küzdünk most, mint minden tavasszal, mert ilyenkor már elvileg nem kap mást, csak vizet, ezt persze nehezményezi, de kezd lecsengeni, tegnap pl már kifejezetten vizet kért. (alkoholmentes vizet. most ez a sláger, mindig reklamál, hogy alkoholmenteset adjak neki:D és ez nem a bubimentes, nem tudom mit ért alatta:D) Az is új hepp, hogy szeret Lillával egyformába, illeve hasonlóba öltözni, és így parádézni. Pl mindkettőnek kellett venni fejkendőt, ha Lilla kalapot húz, akkor neki is az kell, tegnap mindketten kantáros rövidgatyában voltak, szandival. És nagyon boldog ettől, hogy "egyforma" ruhában vannak. Ám legyen. Úgy veszem észre, hogy könnyebben elalszik, mióta lefárad napközben, már nem akkora tortúra az altatás, és nem is kell annyit győzködni, hoyg menjünk aludni. Persze minden alkalommal elmondja, hogy nem szeret aludni, és ő nem bír aludni, mindig csak aludni... De egy határozott akkor is aludni kell-re már megy is. Rengeteget énekel, amitől én nagyon boldog vagyok, mert a szülés körül volt egy időszak, amikor az én dalospacsirta gyerekem egyszerűen nem énekelt, és utálta a zenét, és nagyon elszomorított. most akkor is énekel, amikor nyomatékosan megkérjük, hoyg ne tegye:D

- Lillának vasárnap lesz a keresztelője. Dédi horgolt neki ruhát, dédi nővére pedig kalapot hozzá. Biztos szentimentális vagyok, de ez nekem nagyon sokat jelent, meg az, hoyg látom, mennyire boldoggá tette őket ez a munka. Nem utolsósorban pedig Lillának nagyon szép, és garantáltan egyedi keresztelőruhája lesz. Vicces ceremónia lesz egyébként, mert Lehelt nem sikerült mostanra sem meggyőznünk, hogy a huga Lilla Sarolta. Szerinte a Saroltának továbbra sincs értelme, és nem szép. Ezért MINDIG, MINDENKIT kijavít, aki ezt merészeli mondani, hogy nem Sarolta, Piskóta. Sebaj lelkész jó fej, felkészítettük, azt mondta, legalább mindenki nevet egy jót:)
Lesz utána ebéd, Zamárdiban, ahol a dédi dolgozik nyáron, az unokaöccse éttermében a strandon. Klassz lesz, kerthelyiség, pár méterre a víztől:) Nagyon várom már.

- Itt a tavasz (vagy a nyár?), ilyenkor mindig nagyon sok tervem van. Nagyon várom a szeptemberi mérlegképes tanfolyamot, hiányzik a tanulás. Egyre többet szemezek a hordozókendő tanfolyamvezetői képzéssel is, még ha nem is oktatnék, jó lenne biztos tudás birtokában lenni.

- És persze szeretnék már strandolni, nyári estén sétálgatni, természetesen kerthelyiségben fröccsöt inni:D, kirándulni, túrázni, fűben feküdni, és végre kicsit kettesben lenni Sz-el:)

Nesze nektek, olvasnivaló:D

Fiú-lány

Játszóházból hazafelé ma reggel Lilla kb 3 percet a babakocsiban töltött. De két néninek ennyi idő alatt is sikerült feltenni A kérdést...

Jajj,de tündibündiédibédicukimuki meg még nem emlékszem milyen kis husi baba, kisfiú?


Khmmm... Hadd fessem le nektek... Piros babakocsi, rózsaszín cipő, rózsaszín pöttyös leggings, rózsaszín body, rózsaszín gyöngyös kalap. A némileg döbbent arccal elhabogott nem-re pedig csak ennyit válaszolt az egyik:

Dehát nincs fülbevalója!

Ja, az tényleg nincs. És mindannyian tudjuk, hogy egy gyereknek vagy fütyije van, vagy fülbevalója. Különben nem is gyerek:)

2010. május 25., kedd

Hétvége

Jó sűrűre sikerült a május vége nálunk, tele vagyunk programokkal.
Szombaton esküvőben voltunk, Sukorón, nagyon szép helyen. Klassz volt minden, gyerkőcök tündérek voltak, és annak ellenére, hogy szinte senkit nem ismertünk a vendégek közül, nagyon jól éreztük magunkat... fél 10kor indultunk haza:) Képek alant:)



Vasárnap apum elvitt minket családostul medveparkozni, Lehel nagyon régóta készült medvét etetni. Utoljára 1,5 éve voltunk, télen, csak a mi autónk volt a parkolóban, még nem volt körbe járda, és senkivel nem találkoztunk bent. Így hát rendesen meglepődtünk a teli parkoló és a rengeteg ember, meg sátor, meg árus, meg miegyéb láttán. Nekem jobban tetszett, mikor kihalt volt, de Lehelt nem érdekelte, a maciknak meg nyilván minél többen vesznek belépőt, annál jobb:) Úgyhogy szemet huntyam efölött:) Amúgy jó volt, nagyot sétáltunk, láttunk sok macit, rénszarvast, pónikat, farkasokat, gólyákat, játszótereztünk, fagyiztunk, felmentünk a kilátóba... És az utolsó utáni pillanatban sikerült meg is etetni egy macit mézzel:D Képek...

2010. május 20., csütörtök

Új szelek fújnak...

...új dalok szólnak...

Mostanában még többet (ha ez még létező kategória)énekelek ezeknek az ördögfiókáknak (meg csak úgy magamnak, de psszt!), mint eddig. Nem tudom, hogy a tavasz, vagy mifene, vagy tán ez a hülye szél fújt meg, de állandóan kattog a zene a fejemben, és általában nem tudom megállni, hogy ne énekeljek, sőt, táncoljak, vagy ugrabugráljak mellé. Gyermekeim legnagyobb örömére:D Ezzel párhuzamosan sok új dal is került a repertoárba, nemrég elkezdtünk újra ringatóra járni, meg tyúbon zenét hallgatni, meg egyebek:) Így a régiek ritkán kerülnek sorra...
Igazából amiért írok... hogy megosszam veletek az új kedvenceinket:) Beírom őket teljes szöveggel, hátha nem ismeritek őket, meg hogy ha elfelejteném, később vissza tudjam keresni:D


Széles a Duna, magos a partja.
Nincs olyan legény, ki átugorja.
Lehel átugrotta, csizmát sem sározta.
Ez ám a legény!

Széles a Tisza, szellő legyezi.
Nincs olyan leány, ki átevezi.
Lilla tegnap este mégis átevezte,
Ez ám a leány!

--------------------

Hívjad a hívjad a falovacskát,
Add neki, add neki a zabocskát.
Jól lakik attól, hízik a zabtól a lovacskám.

Hívjad a, hívjad a kicsi kecskét.
Add neki, add neki a tejecskét.
Jól lakik ettől, hízik a tejtől kicsi kecském.

---------------------

Fehér fuszulykavirág,
Ne jöjj hozzám napvilág,
Gyere este sötétbe,
Hadd üljek az öledbe.

Ha te tudnád amit én,
Ki babája vagyok én,
Te is sírnál, nem csak én,
Keservesebben mint én.

Egyszer voltam nálatok,
Leszakadt az ágyatok,
Úgy recsegett, ropogott,
A szalmája szotyogott.

------------------------

Parton ül a két nyúl,
Kis nyúl, nagy nyúl,
Ugrabugrál, lyukba bújkál,
Bukfencet hány, fűbe turkál,
Itt nyúl, ott nyúl,
Kis nyúl, nagy nyúl.

Tapsi-füle szétáll, vígan sétál,
Tapsi-füle szétáll, vígan sétál,
Ugrabugrál, lyukba bújkál,
Bukfencet hány, fűbe turkál,
Erdőn-réten
Vígan sétál.

-------------------------

Tavaszi szél vizet áraszt, (najó, ez régi:))
virágom, virágom.

Minden madár társat választ,
virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom

Te engemet s én tégedet,
virágom, virágom.

Zöld pántlika, könnyű gúnya,
virágom, virágom.

Mert azt a szél könnyen fújja,
virágom, virágom.

De a fátyol nehéz ruha,
virágom, virágom.

Mert azt a bú hajtogatja
virágom, virágom.

-----------------------

A bolhási kertek alatt, Kata
De sok utak vannak arra, Kata
Minden legény egyet csinál
Aki a rózsájához jár, Kata

Árok partján rakjál tüzet, Kata
Forralj nála édes tejet, Kata
Szeljél bele zsömlebelet
Azzal kínálj meg engemet, Kata!

-------------------------

És ugyan nem ugyanaz a kategória, de hallgassátok az Alma együttes új, Balaton című albumát... Jóóóóóó:)

------------------------

A végére hagytam, mert ebből mindig össznépi röhögés lesz nálunk: a Bikicsunáááj!:D Tegnap Leheltől úgy köszönt el a gondozónéni, hogy na szia... te bikicsunáj! Szerintetek?:D

2010. május 14., péntek

Kókuszdiófejűek

Random képek, róluk...

2010. május 11., kedd

Produkció

A legújabb, amivel az ősz hajszálaimat gyarapítja.

Innen felkapaszkodik a kanapéba, és az előbb már lépegetett is oldalra, de ezt már nem fotóztam, készenlétben álltam teljes figyelemmel, el ne essen, jajj:) Olyan büszke vagyok rá:) Még hogy "kis"lány...

Lehelnek is van ám... Ha túl alacsony lenne a vérnyomásom véletlenül... Full sebességnél nullakezezik, meg egykerekezik motorral... És büszkén mutatja milyen ügyes, és motorversenyző lesz. Az fiam...

Számok

Van 26,4kg és 179cm gyerekem. Tök vicces, hogy a két gyerek együtt magasabb, mint az apjuk:D

Najó:)
Lehel 16,5kg és 103cm, Lilla 9,9kg és 76cm.

2010. május 5., szerda

Az én időm

Ezt szeretem... Reggel fél 8kor is rövidujjúban, szoknyában, nincs melegem, és nem fázom, a levegő friss, nem zavar, ha esik az eső, ki lehet teregetni a ruhákat, a teraszon lehet teázni, nem kell fél órát öltözni indulás előtt, a gyerekek nem nyígnak, hogy nem tudnak mozognia sok ruhától, nyilvánosan, szabadtéren lehet fagyit enni, egyáltalán, egy csomó mindent lehet a levegőn csinálni, lehet kirándulni, napfürdőzni, jajj, de kár, hogy nem tart sokáig...

Migrén

Iszonyú fejfájós vagyok, kb 12 éves korom óta. És tudom, hogy a fejfájásnak általában lelki háttere van. És azt hiszem, azt is tudom, hogy miért azóta, és miért még mindig. Próbálgattunk mindent, mindenféle vizsgálatokat csináltak, végül 14 évesen kaptam szemüveget, amit nem bírtam hordani, mert fájt tőle a fejem, muhaha. A szemem a mai napig tökéletes... Amikor Pesten laktunk, hatványozottan jött elő a migrén (mint később rájöttem, nem szimpla fejfájás), aztán a terhességgel, mintha elvágták volna. Abban a fél évben, amikor nem voltam terhes, és nem is szoptattam, ismét volt pár rohamom, de a babavárás megint segített rajtam. És tegnap visszatért. Megint. Az a durva, hogy nem mindig ugyanattól van, így nem tudom kiküszöbölni... Ilyenkor émelygek, szédülök, foltokat látok, fáj minden hang, minden fény... Csak az segít, ha lefekszem egy sötét szobában, néma csendben a megfelelő pózban, és megpróbálok elaludni. Reggelre általában elmúlik. Vagy nem. A legkeményebb eddig 3 napos volt. De most elmúlt, szerencsére. Viszont Sz nem volt itthon. Két rakéta gyerek viszont igen. Úgyhogy nemhogy sötét, meg csönd nem volt, de mind a ketten szó szerint ugráltak a fejemen. Na, ezt az ellenségemnek se...

Ember tervez...

Van abban valami mókás, amikor nem tudod elképzelni, hogy lányod legyen, aztán mégis az lesz, és boldog vagy tőle, aztán viszolyogsz a rózsaszín, lányos ruháktól, végül szinte csak ebbe öltözteted, és ezek után abban kell tanácsot kérned, hogy mivel lehet kiszedni a fű és sárfoltot a finom, fehér harisnyából....

Mivel lehet?:D

2010. május 3., hétfő

"Kert"

Régóta szeretnénk, régóta tervezgetjük. De lusták vagyunk. Meg halogatunk. Meg nem is értünk hozzá. Meg a 2 (már 3!) szobanövényünk is rendszeresen haldoklik. USB-s virág. Az való nekünk. De én szeretem a friss fűszereket. Meg Sz. is szereti. És erkélyünk is van. Csak időnk nincs. Meg türelmünk. Meg kedvünk. USB-s fűszernövény van? Nincs. Pedig jó lenne:)
Lényeg a lényeg, hűen önmagunkhoz, végül azért odáig eljutottunk, hogy kiadtuk a melót alvállalkozónak (ld. apósom:)). Végülis, az igazán nagymenők az erkélyméretű fűszerkertet is kertépítővel építtetik:) Szombatra elkészült. Van kertünk:) És nagyon tetszik, úgyhogy igyekszem odafigyelni rá:) Van saját metélőhagymánk, petrezselymünk, zellerünk, citromfüvünk, kakukkfüvünk, bazsalikomunk és tárkonyunk. És nagyon szépek:) Még nem tökéletes, lehet csinosítgatni, pl kell bele kavics... De a miénk, és működik, és időnként szóljatok rám légyszi, hogy nézzek rá, nem száradt-e ki:D