Megjöttünk.
Minden rendben, szép, egészséges baba. Van róla klassz videónk, meg minden... Olyan pózokat bírt produkálni, hogy csak néztünk:) Komoly akrobata... Nagyon jó volt látni, hogy jól van...
Sz hazafelé a kis Emmával akart reggelizni... Nekem a Villő név kattog a fejemben, mióta csak tudom, hogy babát várok. Lehel szerint ugye Fanni. Azt hiszem, maradunk az Emerencia munkanévnél...
Ja! LÁNY!:)))))))
(Illetve, hogy egész pontos legyek: "nagyonúgytűnikhogy"LÁNY:))))
Az a 3 szerencsés, aki rajtam kívül lányra tippelt ezennel kap tőlem egy virtuális vállveregetést:)
2009. április 29., szerda
2009. április 28., kedd
Lehelszáj
Ma a védőnőtől hazafelé jövet eljöttünk egy ilyen 100Ft-os jellegű bolt mellett. Az ajtó elé ki voltak pakolva mindenféle műanyag játékok, köztük egy csomó kismotor. Azt mondja nekem:
Ha megszületik a kistesó, anya, a kórházban, veszek majd neki ilyen kismotort, jó? Összegyűjtöm majd a pénzeket, amiket az apa ad, tudod? Abból veszek majd neki. Kék-sárgát, hogy fog neki örülni!!! :)))
Ha megszületik a kistesó, anya, a kórházban, veszek majd neki ilyen kismotort, jó? Összegyűjtöm majd a pénzeket, amiket az apa ad, tudod? Abból veszek majd neki. Kék-sárgát, hogy fog neki örülni!!! :)))
Kettő
Kettő évvel ezelőtt, ilyenkor már egy 4 órás kis csomag szuszogott a mellemen a kórházban. Kettő évvel ezelőtt még csak ízlelgettem a Lehel és a kisfiam szavakat. Kettő évvel ezelőtt még éppencsak anya lettem.
Ma, két évvel később van egy imádnivaló kisfiam. A legszebb, legokosabb ördögfióka a világon, minden hisztije ellenére. Ilyenkor szoktak mindenféle számadást csinálni, mekkora a gyerek, miket csinál... Hát megpróbálom én is.
Mai mérés szerint 14,5kg és 92cm. Fejkörfogat 47, mell 48cm. 14foga van. Beszédfejlődését azt hiszem nem kell kifejtenem, eleget írtam már róla, a lényeg, hogy folyékonyan beszél, szépen ragozva, nagyon választékosan, saját történeteket, dalokat talál ki, rengeteg verset, éneket tud, egyfolytában énekel, mindenre tud valami odaillő éneket:)
Mozgása is kielégítő a védőnő szerint, és szerintem is ez a legjobb szó rá. Két lábon ugyan még nem ugrál, futni is olyan igazi babásan fut, motorozni most tanult meg, pár hete, de egyre ügyesebben mászik fel a mászókára, egyre többször csúszik le egyedül a csúszdán (nem röhög, tudom, hogy más gyerek már rég egyedül csinálja:)), pár napja a játszótéri hintába is bemászik egyedül, és a felnőtt székre is felül.
Önállóan eszik, igaz, legtöbbször kézzel:), de szépen tud villával és kanállal is, ha muszáj. És pontosan tudja, hogy hol engedheti meg magának a kézzel evést, és hol kell "illedelmesnek" lennie:) Megjegyzem, azért pl ha fáradt, akkor jó, ha van a közelben egy komplett sokszemélyes étkészlet, mert eszik egy falatot, majd elkezd nyígni, hogy kér egy másik villát/kanalat, mert ez koszos:)
Öltözés elég rapszodikus, bár segít öltözni, vetkőzni, de egyedül még nem megy neki. Nem tudom, miért, de bennem valahogy az van, hogy ennyi idősen már kéne ennek menni valamelyest önállóan, nem? Vagy túl sokat várok?:) Persze nem erőltetem, meg nem frusztrálom ezért, csak csodálkozom. Az egyedüli amiben igazán profi ezen a téren, az az apja ruháinak a felvétele... Amikor Sz nincs itthon, rendszeresen felöltözik a ruháiba (alsógatya, póló, cipő, sapka), és közli, hogy neki dolgoznia kell, megy dolgozni, apához... Szóval lehet, hogy tudna ő öltözni, hiszen Sz ruháit is egyedül és jól veszi fel, csak lusta, vagy nem érti, vagy nem tudom:) Szóval: nem öltözik egyedül:) De legalább a ruháit kiválasztja, már nem jó bármilyen zokni, nadrág, póló, még a sapkát, cipőt is gondosan ki kell választani minden alkalommal... Csak halkan mondom: apja fia...:)))) Nagy bánatom, hogy a kedvence egy borzalmas citromsárga kínai vászoncipő, amit benticipőnek kapott; folyton azt akarja felhúzni:)
Szobatisztaság. Na ezzel sehogy se állunk. Ok, nem is nagyon teszünk semmit az érdekében:) Néha csak bugyit kap pelenka helyett, ha azt kéri, mindig jön velem WC-re, és mindig megbeszéljük, hogy igen, a nagyok ide pisilnek/kakilnak, a WC-re néha rá is ül, de ennyi:) Igazából nagyon kicsinek érzem még ehhez, talán a nyáron majd a kertben haladunk valamennyit. Azért jó lenne, ha őszre, mire a kicsi megszületik, már nem lenne két pelenkásunk:)
És ami még kimaradt:
Boldogságos szülinapot Neked Kisfiam!!!
Ma, két évvel később van egy imádnivaló kisfiam. A legszebb, legokosabb ördögfióka a világon, minden hisztije ellenére. Ilyenkor szoktak mindenféle számadást csinálni, mekkora a gyerek, miket csinál... Hát megpróbálom én is.
Mai mérés szerint 14,5kg és 92cm. Fejkörfogat 47, mell 48cm. 14foga van. Beszédfejlődését azt hiszem nem kell kifejtenem, eleget írtam már róla, a lényeg, hogy folyékonyan beszél, szépen ragozva, nagyon választékosan, saját történeteket, dalokat talál ki, rengeteg verset, éneket tud, egyfolytában énekel, mindenre tud valami odaillő éneket:)
Mozgása is kielégítő a védőnő szerint, és szerintem is ez a legjobb szó rá. Két lábon ugyan még nem ugrál, futni is olyan igazi babásan fut, motorozni most tanult meg, pár hete, de egyre ügyesebben mászik fel a mászókára, egyre többször csúszik le egyedül a csúszdán (nem röhög, tudom, hogy más gyerek már rég egyedül csinálja:)), pár napja a játszótéri hintába is bemászik egyedül, és a felnőtt székre is felül.
Önállóan eszik, igaz, legtöbbször kézzel:), de szépen tud villával és kanállal is, ha muszáj. És pontosan tudja, hogy hol engedheti meg magának a kézzel evést, és hol kell "illedelmesnek" lennie:) Megjegyzem, azért pl ha fáradt, akkor jó, ha van a közelben egy komplett sokszemélyes étkészlet, mert eszik egy falatot, majd elkezd nyígni, hogy kér egy másik villát/kanalat, mert ez koszos:)
Öltözés elég rapszodikus, bár segít öltözni, vetkőzni, de egyedül még nem megy neki. Nem tudom, miért, de bennem valahogy az van, hogy ennyi idősen már kéne ennek menni valamelyest önállóan, nem? Vagy túl sokat várok?:) Persze nem erőltetem, meg nem frusztrálom ezért, csak csodálkozom. Az egyedüli amiben igazán profi ezen a téren, az az apja ruháinak a felvétele... Amikor Sz nincs itthon, rendszeresen felöltözik a ruháiba (alsógatya, póló, cipő, sapka), és közli, hogy neki dolgoznia kell, megy dolgozni, apához... Szóval lehet, hogy tudna ő öltözni, hiszen Sz ruháit is egyedül és jól veszi fel, csak lusta, vagy nem érti, vagy nem tudom:) Szóval: nem öltözik egyedül:) De legalább a ruháit kiválasztja, már nem jó bármilyen zokni, nadrág, póló, még a sapkát, cipőt is gondosan ki kell választani minden alkalommal... Csak halkan mondom: apja fia...:)))) Nagy bánatom, hogy a kedvence egy borzalmas citromsárga kínai vászoncipő, amit benticipőnek kapott; folyton azt akarja felhúzni:)
Szobatisztaság. Na ezzel sehogy se állunk. Ok, nem is nagyon teszünk semmit az érdekében:) Néha csak bugyit kap pelenka helyett, ha azt kéri, mindig jön velem WC-re, és mindig megbeszéljük, hogy igen, a nagyok ide pisilnek/kakilnak, a WC-re néha rá is ül, de ennyi:) Igazából nagyon kicsinek érzem még ehhez, talán a nyáron majd a kertben haladunk valamennyit. Azért jó lenne, ha őszre, mire a kicsi megszületik, már nem lenne két pelenkásunk:)
És ami még kimaradt:
Boldogságos szülinapot Neked Kisfiam!!!
2009. április 27., hétfő
Szavazás
Kedves olvasók!
Lívi ötletén felbuzdulva, csináltam egy kis szavazóládát ide jobboldalt, ahol, ha van kedvetek, tippelhettek legkisebb gyermekünk nemére:) A szavazás szerda estig tart, az UH kezdetéig, hogy ne zsiványkodhassanak azok a szerencsések, akiknek úgyis azonnal küldök smst, vagy felhívom őket:)))
Hajrá, hajrá!
Ui.: Sz kérésére ideírom, hoyg 20 év múlva is emlékezzünk rá:)
7 szavazat érkezett a fiúra, és 4 a lányra:)
(Ebből egy lány az enyém, egy fiú pedig Sz-é volt:)))
Lívi ötletén felbuzdulva, csináltam egy kis szavazóládát ide jobboldalt, ahol, ha van kedvetek, tippelhettek legkisebb gyermekünk nemére:) A szavazás szerda estig tart, az UH kezdetéig, hogy ne zsiványkodhassanak azok a szerencsések, akiknek úgyis azonnal küldök smst, vagy felhívom őket:)))
Hajrá, hajrá!
Ui.: Sz kérésére ideírom, hoyg 20 év múlva is emlékezzünk rá:)
7 szavazat érkezett a fiúra, és 4 a lányra:)
(Ebből egy lány az enyém, egy fiú pedig Sz-é volt:)))
2009. április 24., péntek
Csiga
Sétáltunk ma délelőtt az utcánkban, és megláttunk egy csigát az úttesten mászni. Amikor odamentünk, nem voltak kint a szarvai. Mutatom Lehelnek, nézze meg, mire odaértünk, kidugta a szarvait. Erre Lehel, őszinte döbbenettel:
- Odanézz, anya, ez egy igazi varázscsiga! Nyuszi lett belőle!
- Odanézz, anya, ez egy igazi varázscsiga! Nyuszi lett belőle!
Hős
Tegnap kész lett az AFP eredményem, így bementem a dokihoz, hátha megcsinálja a genetikai UH-ot, bár még nem vagyok 18 hetes. Megcsinálta, minden rendben, azt mondta, tankönyvi a gyerek, két adat került a papírra, keresztben 42mm a feje, hosszában meg 49mm. És a végén megkérdezte, akarom-e tudni a nemét. Akik elég jól ismernek, azok már vágják is rá a választ, hogy vajh' mit mondtam. De nem így történt:D Azt mondtam, hogy: NEM! És ezért marha büszke vagyok magamra:D Jövő héten megyünk Pestre, 4D-vel egybekötött bónusz genetikai UH-ra, ahova Sz is jön, szeretném, ha ott lenne, mikor kiderül, hogy Lajos, vagy Emerencia lesz:)
2009. április 22., szerda
Óvoda
Tegnap voltunk az oviban nyílt napon, ma meg megyek beiratni Lehelt. Nagyon pozitív élmény volt, neki is, nekünk is, már ma is mondta, hogy menjünk az oviba. Szép új játékok vannak, nagy hely, látszik, hogy sok foglalkozás, mert tele vannak a falak a gyerekek műveivel, kedves óvónénik, talán csak a fürdőszobákba tudnék belekötni, azok kb 25évesek, de nyilván nincs rá pénz, megértem...
Viszont nagyot is csalódtam. Kb két hete érdeklődtem, azt mondták, hogy felveszik Lehelt 2,5évesen ha szobatiszta, igaz, csak fél napra, mert itthon leszek a kicsivel. Nagyon örültem, bár csak januártól terveztük vinni, hogy ne essen egybe az ovikezdés a kistesó születésével.
Aztán tegnap megjelent egy cikk, miszerint "razziáztak" az ovikban, és sok helyet megbüntettek, amiért több gyereket vettek fel a megengedettnél, vagy túl fiatal gyereket vettek fel. És tegnap már azt mondta az óvónéni, hogy irassam be ma, akkor számítanak rá, de csak ha betöltötte a 3-at.
Hát ha valaki, én tényleg refompárti vagyok, értem, és megértem a reformokat. Értem, és megértem hogy nem jó, ha túl sok gyereket vesznek fel. Értem, és megértem, hogy ha túl sok gyerek van, akkor azokat vegyék fel, akiknek tényleg szükségük van rá, akiknek dolgoznak a szülei, nincsenek otthon a kicsivel, akik tényleg óvodakötelesek, akik szobatiszták, stb, stb... De itt van a mi ovink, lenne hely, lenne igény, lenne hajlandóság az óvónők részéről, hogy felvegyék a szobatiszta 2,5 éveseket, külön minicsoportba, és tessék, nem lehet. Megértem, de csak az óvónőket, hogy nem mernek kockáztatni. Viszont nem értem. Akárhogy gondolkozom, tényleg nem értem, hogy ebben mi a logika? Hogy azt szeretnék, hogy a nők menjenek vissza dolgozni, de nem engedik, hogy az intézmény, ahol megvan a hely, és a megfelelő körülmények, felvegyék a gyerekeket. Ha valaki tudja a választ, ossza meg velem, légyszi...
Viszont nagyot is csalódtam. Kb két hete érdeklődtem, azt mondták, hogy felveszik Lehelt 2,5évesen ha szobatiszta, igaz, csak fél napra, mert itthon leszek a kicsivel. Nagyon örültem, bár csak januártól terveztük vinni, hogy ne essen egybe az ovikezdés a kistesó születésével.
Aztán tegnap megjelent egy cikk, miszerint "razziáztak" az ovikban, és sok helyet megbüntettek, amiért több gyereket vettek fel a megengedettnél, vagy túl fiatal gyereket vettek fel. És tegnap már azt mondta az óvónéni, hogy irassam be ma, akkor számítanak rá, de csak ha betöltötte a 3-at.
Hát ha valaki, én tényleg refompárti vagyok, értem, és megértem a reformokat. Értem, és megértem hogy nem jó, ha túl sok gyereket vesznek fel. Értem, és megértem, hogy ha túl sok gyerek van, akkor azokat vegyék fel, akiknek tényleg szükségük van rá, akiknek dolgoznak a szülei, nincsenek otthon a kicsivel, akik tényleg óvodakötelesek, akik szobatiszták, stb, stb... De itt van a mi ovink, lenne hely, lenne igény, lenne hajlandóság az óvónők részéről, hogy felvegyék a szobatiszta 2,5 éveseket, külön minicsoportba, és tessék, nem lehet. Megértem, de csak az óvónőket, hogy nem mernek kockáztatni. Viszont nem értem. Akárhogy gondolkozom, tényleg nem értem, hogy ebben mi a logika? Hogy azt szeretnék, hogy a nők menjenek vissza dolgozni, de nem engedik, hogy az intézmény, ahol megvan a hely, és a megfelelő körülmények, felvegyék a gyerekeket. Ha valaki tudja a választ, ossza meg velem, légyszi...
2009. április 20., hétfő
2009. április 16., csütörtök
Zene
Időtlen idők óta először hallgatok emberi zenét. Mármint felnőttzenét. Azon kaptam magam már egy ideje, hogy - mint mindig - folyton zene megy a fejemben, nade ez mindig gyerekdal volt!
Szóval most kapva kaptam az alkalmon, és összeállítottam egy lejátszólistát, ezt hallgatom, és nagyon jól érzem magam. Olyan kicsit zuhanósan, kicsit álmodozósan, nagyon várakozósan. Sz nem tudja, hogy itthon vagyok:)
Megpróbálom megosztani veletek a listát:)
- Romolj meg
- Várna
- Jó lesz nekünk
- Elmúlt a nyár
- Ahol nincs folyó (Csókolomos verzió)
- Itt van pedig senki se hívta
- Ne nézzen úgy rám (I love you)
- Szépsége titkos
- Szeretek, szeretek
- WC-n sírni
- Iszonyú lassú
- Angyaltojás
- Hajnali utazás
- Lidokain
- Szerelmes vagyok minden nőbe
- Drága idő
- Gyónás
- Fapados űrutazás
- Karcsú törzsed hajlik
- Közel a szerelemhez
- Meztelenül részegen
- Csángó
- Hajnal volt
- Igaz szerelem
- Folytsd vissza
- Prológus (a költő elalszik)
- Még egyszer
- Álompor
- Fűtől, füsttől
- Muezzin
- Szeplős váll
- Mennyország
Aki nem tudja az előadókat (azzal nem egyezik a zenei ízlésünk:)), az keresgessen:)
Zuhanjatok velem, ha van kedvetek:)
Szóval most kapva kaptam az alkalmon, és összeállítottam egy lejátszólistát, ezt hallgatom, és nagyon jól érzem magam. Olyan kicsit zuhanósan, kicsit álmodozósan, nagyon várakozósan. Sz nem tudja, hogy itthon vagyok:)
Megpróbálom megosztani veletek a listát:)
- Romolj meg
- Várna
- Jó lesz nekünk
- Elmúlt a nyár
- Ahol nincs folyó (Csókolomos verzió)
- Itt van pedig senki se hívta
- Ne nézzen úgy rám (I love you)
- Szépsége titkos
- Szeretek, szeretek
- WC-n sírni
- Iszonyú lassú
- Angyaltojás
- Hajnali utazás
- Lidokain
- Szerelmes vagyok minden nőbe
- Drága idő
- Gyónás
- Fapados űrutazás
- Karcsú törzsed hajlik
- Közel a szerelemhez
- Meztelenül részegen
- Csángó
- Hajnal volt
- Igaz szerelem
- Folytsd vissza
- Prológus (a költő elalszik)
- Még egyszer
- Álompor
- Fűtől, füsttől
- Muezzin
- Szeplős váll
- Mennyország
Aki nem tudja az előadókat (azzal nem egyezik a zenei ízlésünk:)), az keresgessen:)
Zuhanjatok velem, ha van kedvetek:)
Vágyak
A mai nap folyamán volt érkezésem gondolkozni, hiszen Lehelt anyuék már tegnap délután elvitték, este elmentünk megnézni egy nagyon klassz filmet, ami teljesen kikapcsolt, éjszaka mélyen aludtam végre, így ma teljesen kipihenten vágtam neki egy szingli napnak...
Reggel korán AFP-s vérvétellel kezdtem, aztán átmentem a kombinált teszt eredményéért (negatív, jippijééé), majd az APEHben ültem 1,5órát. Vonatra vártam fél órát, majd a hazaút szintén félóra, séta hazáig negyedóra, és azóta is egyedül vagyok itthon...
Lényeg a lényeg: rendesen elkalandoztak a gondolataim, és rájöttem, hogy sürgősen szükségem lenne pár százezer forintra, és úgy kétévnyi szabadidőre...
Eszembe jutott ugyanis, hogy régebben nagyon szerettem volna elvégezni egy szakács tanfolyamot, és a késztetés továbbra sem múlt el, csak más dolgok kerültek előtérbe. Eszem ágában sincs szakácsként elhelyezkedni, de nagyon érdekelne a téma, szeretnék jókat főzni, mert bár sokat főzök, és szeretek is főzni, szeretek alkotni a konyhában, véleményem szerint még mindig nem nagyon megy. Persze ez nem azt jelenti, hogy ehetetlenek lennének az ételeim, nem. Csak szeretnék szépeket főzni, és igazán finomakat. Szeretném, ha egy egészséges, és olcsó heti menü összeállításához nem kéne egy napot a net előtt töltenem. Szeretnék különlegeseket alkotni, amit ha esznek a szeretteim, éreznék, hogy a szívem is benne van... Egy Jóbarátok epizód jut eszembe, ahol Monica azt mondja, "Feladom. Nem én leszek a világ legjobb csokis tallérját sütő mamija. De én főzöm a legjobb vadkacsát brokkolihabbal. A gyerekek szeretik.":) Igen, azt hiszem én akarok a lenni a világ legjobb bármilyét sütő/föző mamija... Tetszene, ha a gyerekek barátai szeretnének hozzánk járni, mert nálunk mindig lenne valami finom sütike, rágcsálnivaló, vagy a legjobb szendvicsek:)
Aztán valahogy eszembe juttt, hogy szívesen tanulnék bőrdíszművességet is. Azt sem azért, hogy ezzel keressek munkát, csak hogy magamnak szép táskákat, meg ékszereket csináljak. Nem vagyok nagy ékszeres, de újabban egyre inkább vágyom egyedi ékszerekre, és egyre kevésbé vonz az arany, meg a csilli-villi cuccok. Pedig emlékszem, gyerekkoromban lenéztem azokat a nőket, akik bizsut hordtak, mert azt nevelték belém, hogy az ékszer az csak arany lehet. Ma már irigykedve nézek azokra, akiknek szép nagy, színes bizsuik vannak, és nekem is egyre nagyobb a gyűjteményem belőlük, bár még nagyon csekély. És nagyon tetszenek a bőr ékszerek is, de ilyenem még nincs:( Hát elvégeznék érte egy tanfolyamot, hogy tudjak csinálni magamnak:)
Ebből egyenesen jött a gyöngyfűzés, hasonló okokból, majd a szabás-varrás, ami szintén régi álmom... Nagyon irigylem azokat, akikt tudnak varrni maguknak. Nagy problémám, hogy nagyon nehezen találok olyan ruhát, ami igazán tetszene, vagy ha találok mégis, akkor nincs a méretemben. Ezért a ruháim általában kompromisszummegoldások, nem amolyan "megláttam, és beleszerettem", vagy "sokáig kerestem és ez lesz az igazi darabok"... Ha tudnék szabni-varrni, csak megálmodnám a ruhát, és megvarrnám magamnak:)
Hogy innen hogy jutottam el a számmiszitkához azt nem tudom, de hogy miért pont számmisztika, azt igen. És talán az állandó olvasóknak is kiderült már, hogy igencsak érdekel ez a terület. Jó lenne tudni, hogy van-e ennek valami oka, vagy jelentősége, hogy ennyire vonzódom a számokhoz, és hogy a számok ennyire vonzódnak hozzám... Utána is néztem hol lehet ilyen tanfolyamot végezni, persze csak Pesten, de nem annyira vészes az ára sem...
De miután se időm, se pénzem, mindezeket elraktározom a tervek, vágyak mellé, majd ha már meglesz a mérlegképesem, és nem lesz kicsi gyerekem, és mindenhova elutaztunk, ahova szerettünk volna, és mindenünk megvan, amit szeretnénk, és megnéztük az összes filmet, ami érintetlenül várja, hogy átrágjuk magunkat rajta, és elolvastam minden könyvet, amivel szemezgetek, na, akkor... Majd akkor átgondolom ezt az egészet újra (sose volt méééég, ennyire duurva:))...
Reggel korán AFP-s vérvétellel kezdtem, aztán átmentem a kombinált teszt eredményéért (negatív, jippijééé), majd az APEHben ültem 1,5órát. Vonatra vártam fél órát, majd a hazaút szintén félóra, séta hazáig negyedóra, és azóta is egyedül vagyok itthon...
Lényeg a lényeg: rendesen elkalandoztak a gondolataim, és rájöttem, hogy sürgősen szükségem lenne pár százezer forintra, és úgy kétévnyi szabadidőre...
Eszembe jutott ugyanis, hogy régebben nagyon szerettem volna elvégezni egy szakács tanfolyamot, és a késztetés továbbra sem múlt el, csak más dolgok kerültek előtérbe. Eszem ágában sincs szakácsként elhelyezkedni, de nagyon érdekelne a téma, szeretnék jókat főzni, mert bár sokat főzök, és szeretek is főzni, szeretek alkotni a konyhában, véleményem szerint még mindig nem nagyon megy. Persze ez nem azt jelenti, hogy ehetetlenek lennének az ételeim, nem. Csak szeretnék szépeket főzni, és igazán finomakat. Szeretném, ha egy egészséges, és olcsó heti menü összeállításához nem kéne egy napot a net előtt töltenem. Szeretnék különlegeseket alkotni, amit ha esznek a szeretteim, éreznék, hogy a szívem is benne van... Egy Jóbarátok epizód jut eszembe, ahol Monica azt mondja, "Feladom. Nem én leszek a világ legjobb csokis tallérját sütő mamija. De én főzöm a legjobb vadkacsát brokkolihabbal. A gyerekek szeretik.":) Igen, azt hiszem én akarok a lenni a világ legjobb bármilyét sütő/föző mamija... Tetszene, ha a gyerekek barátai szeretnének hozzánk járni, mert nálunk mindig lenne valami finom sütike, rágcsálnivaló, vagy a legjobb szendvicsek:)
Aztán valahogy eszembe juttt, hogy szívesen tanulnék bőrdíszművességet is. Azt sem azért, hogy ezzel keressek munkát, csak hogy magamnak szép táskákat, meg ékszereket csináljak. Nem vagyok nagy ékszeres, de újabban egyre inkább vágyom egyedi ékszerekre, és egyre kevésbé vonz az arany, meg a csilli-villi cuccok. Pedig emlékszem, gyerekkoromban lenéztem azokat a nőket, akik bizsut hordtak, mert azt nevelték belém, hogy az ékszer az csak arany lehet. Ma már irigykedve nézek azokra, akiknek szép nagy, színes bizsuik vannak, és nekem is egyre nagyobb a gyűjteményem belőlük, bár még nagyon csekély. És nagyon tetszenek a bőr ékszerek is, de ilyenem még nincs:( Hát elvégeznék érte egy tanfolyamot, hogy tudjak csinálni magamnak:)
Ebből egyenesen jött a gyöngyfűzés, hasonló okokból, majd a szabás-varrás, ami szintén régi álmom... Nagyon irigylem azokat, akikt tudnak varrni maguknak. Nagy problémám, hogy nagyon nehezen találok olyan ruhát, ami igazán tetszene, vagy ha találok mégis, akkor nincs a méretemben. Ezért a ruháim általában kompromisszummegoldások, nem amolyan "megláttam, és beleszerettem", vagy "sokáig kerestem és ez lesz az igazi darabok"... Ha tudnék szabni-varrni, csak megálmodnám a ruhát, és megvarrnám magamnak:)
Hogy innen hogy jutottam el a számmiszitkához azt nem tudom, de hogy miért pont számmisztika, azt igen. És talán az állandó olvasóknak is kiderült már, hogy igencsak érdekel ez a terület. Jó lenne tudni, hogy van-e ennek valami oka, vagy jelentősége, hogy ennyire vonzódom a számokhoz, és hogy a számok ennyire vonzódnak hozzám... Utána is néztem hol lehet ilyen tanfolyamot végezni, persze csak Pesten, de nem annyira vészes az ára sem...
De miután se időm, se pénzem, mindezeket elraktározom a tervek, vágyak mellé, majd ha már meglesz a mérlegképesem, és nem lesz kicsi gyerekem, és mindenhova elutaztunk, ahova szerettünk volna, és mindenünk megvan, amit szeretnénk, és megnéztük az összes filmet, ami érintetlenül várja, hogy átrágjuk magunkat rajta, és elolvastam minden könyvet, amivel szemezgetek, na, akkor... Majd akkor átgondolom ezt az egészet újra (sose volt méééég, ennyire duurva:))...
2009. április 9., csütörtök
Döbb-döbb...
Az imént altatás közben Lehel bohóckodott. Szó szerint a következő hagyta el a száját:
- Csip-csip anya. Így ni. Kicsipkedem a husit anya pocijából. Nyamm-nyamm, nagyon finom husi az anya pocija. Kicsit fel is aprítom, hogy kistesó is tudjon enni belőle, hogy tudja, milyen finom husi ez. Savanyúságot is borítok be neki anya köldökén, úgy az igazi. Én is szeretném megkóstolni, olyan savanyúságot, amilyet kistesó eszik anya pocakjában, mert én is adtam neki olyat, amilyet én eszek a konyhában. Ha este hancúrozik majd kistesó, anya, kérj tőle légyszíves olyan savanyúságot, amilyet ő eszik anya pocakjában, tányérra tesszük majd, és tedd anya légyszíves az ablakba, majd reggel, amikor felkeltem, megkóstolom...
Én persze nem találtam/találom a szavakat. Normális mondatszerkezet ez egy még nemiskétévestől???:)))))))))
- Csip-csip anya. Így ni. Kicsipkedem a husit anya pocijából. Nyamm-nyamm, nagyon finom husi az anya pocija. Kicsit fel is aprítom, hogy kistesó is tudjon enni belőle, hogy tudja, milyen finom husi ez. Savanyúságot is borítok be neki anya köldökén, úgy az igazi. Én is szeretném megkóstolni, olyan savanyúságot, amilyet kistesó eszik anya pocakjában, mert én is adtam neki olyat, amilyet én eszek a konyhában. Ha este hancúrozik majd kistesó, anya, kérj tőle légyszíves olyan savanyúságot, amilyet ő eszik anya pocakjában, tányérra tesszük majd, és tedd anya légyszíves az ablakba, majd reggel, amikor felkeltem, megkóstolom...
Én persze nem találtam/találom a szavakat. Normális mondatszerkezet ez egy még nemiskétévestől???:)))))))))
2009. április 3., péntek
Lehelszáj
Egészen friss.
- Anya, inkább szendvicset kérek, nem rizst.
- Biztos?
- Biztos.
- Mi legyen benne?
- Öööööö...
- Na, mi? Vaj?
- Nem kell vaj.
- Kolbász?
- Nem kolbász.
- Sajt?
- Nem kell sajt se.
- Akkor mi legyen benne???
- Ööööö, a zsemle bele!
Khmm, tesco gazdaságos a gyerek:D
- Anya, inkább szendvicset kérek, nem rizst.
- Biztos?
- Biztos.
- Mi legyen benne?
- Öööööö...
- Na, mi? Vaj?
- Nem kell vaj.
- Kolbász?
- Nem kolbász.
- Sajt?
- Nem kell sajt se.
- Akkor mi legyen benne???
- Ööööö, a zsemle bele!
Khmm, tesco gazdaságos a gyerek:D
2009. április 2., csütörtök
Csiga-biga gyere ki...
Egy ideje csigalázban égek, nem tudom, miért... Szeretnék egy achát-csigát, szereztünk már neki kuckót, csak el kell hozni, már csak a csiga beszerzése van hátra, meg a helyének a kialakítása... (Apropó, nincs valakinek felesleges achátcsigája?)
De nem csak ebben nyilvánul meg, elkezdtem mániákusan figyelni és keresni a földön a csigákat, csigaházakat. Ha szép házat látok, muszáj felvennem, hazahoznom. Ma a délelőtti sétánk közben isteni csigalelőhelyre bukkantunk, hemzsegnek az élő csigák, és az üres csigaházak is. El is kezdtük szedegetni őket, és csak a zsebeink kapacitása szabott határt a mennyiségnek. Lehel is nagyon élvezte, gyorsan ráérzett, melyiket szabad felvenni (az üreset), és melyiket nem (az élőt). Aranyos volt, egy olyat is visszatett, "ebben még laknak" felkiáltással, amiben csak egy másik, kisebb üres csigaház volt:) Hazaérvén beáztattuk a házakat forró, fertőtlenítős vízbe, most éppen száradnak. Még nem tudom, mi lesz a sorsuk, de kitalálok majd belőlük valami szépet...
Mindenesetre, nekem így is tetszenek:)
De nem csak ebben nyilvánul meg, elkezdtem mániákusan figyelni és keresni a földön a csigákat, csigaházakat. Ha szép házat látok, muszáj felvennem, hazahoznom. Ma a délelőtti sétánk közben isteni csigalelőhelyre bukkantunk, hemzsegnek az élő csigák, és az üres csigaházak is. El is kezdtük szedegetni őket, és csak a zsebeink kapacitása szabott határt a mennyiségnek. Lehel is nagyon élvezte, gyorsan ráérzett, melyiket szabad felvenni (az üreset), és melyiket nem (az élőt). Aranyos volt, egy olyat is visszatett, "ebben még laknak" felkiáltással, amiben csak egy másik, kisebb üres csigaház volt:) Hazaérvén beáztattuk a házakat forró, fertőtlenítős vízbe, most éppen száradnak. Még nem tudom, mi lesz a sorsuk, de kitalálok majd belőlük valami szépet...
Mindenesetre, nekem így is tetszenek:)
Lehel
Élénken él bennem az a Lehel, aki csaknem két évvel ezelőtt, még a szülőágyon fekve, szopi után nézett rám, egyenesen bele a szemembe, tágra nyílt szemekkel, és tátott szájjal, és csak nézett, és benne volt minden a tekintetében. Azóta ezzel a Lehellel nem találkoztam...
Aztán tegnap reggel feküdtünk az ágyban 3an, még pizsamában. Odabújt az apjához, szorosan. Aztán kérte, hogy guruljak oda mellé, még közelebb, még közelebb, szinte összepréseltük. És akkor csak nézett ki a fejéből, tátott szájjal, tágra nyílt szemekkel, boldogan, elégedetten... És én megláttam újra. Ugyanaz a Lehel, pontosan ugyanaz az arc, pontosan ugyanaz a tekintet. És azóta is folyton ez jár a fejemben. Jó volt...
Aztán tegnap reggel feküdtünk az ágyban 3an, még pizsamában. Odabújt az apjához, szorosan. Aztán kérte, hogy guruljak oda mellé, még közelebb, még közelebb, szinte összepréseltük. És akkor csak nézett ki a fejéből, tátott szájjal, tágra nyílt szemekkel, boldogan, elégedetten... És én megláttam újra. Ugyanaz a Lehel, pontosan ugyanaz az arc, pontosan ugyanaz a tekintet. És azóta is folyton ez jár a fejemben. Jó volt...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)