Piros pontok

Ma délután egy csomó képzeletbeli piros pontot kiosztottam az embereknek. De kezdjük az elején.

Lehel az éjszaka felkelt kb 2kor. Kihoztam közénk, de csak forgolódott reggelig, piszkálta az arcomon lévő anyajegyet. Pár napja így alszik el. Ha elfordultam, keresztbefeküdt rajtam, hogy elérje. Ergo, én sem aludtam. Gondolom Sz sem. Reggel fél 8kor viszont a fiatalember közölte, hogy ő felébredt. Egész délelőtt nagyon nyűgös volt, végül fél12kor letettem aludni. Igenáám, de 3/4 kettőkor már ébren volt, nagyon rosszul kelt, csak visított, érthetetlenül dumált valamit, és semmi se volt jó neki. Sz ma suliban, 10 körül jön, rögtön tudtam, hogy nem bírom ki ezt így estig a lakásba zárva. Kint lenni utál Lehel, gyűlöli, hogy minden hideg, megjegyzem, én se rajongok érte.
Első gondolatom az volt, hogy menjünk be Fehérvárra Kenguruba, sose voltunk még. Írtam is Sz-nek, hogy mit szól hozzá, hogy tudnánk ezt logisztikailag megoldani, merthogy a vasútállomás, meg a Kenguru a város két ellenkező végén van. Kiderült, hogy sehogy. Ekkor Sz kitalálta, hogy menjünk Siófokra fürdeni. Hát mentünk.

Volt még egy óránk a vonatindulásig, gyorsan összedobáltam a cuccunkat, és elindultunk.

Az első piros pont Lehelé. Késésben voltunk, kizárt, hogy ő gyalog kiért volna a vonathoz. Viszont szó nélkül ült be a babakocsiba, csak a szembesütő nap miatt panaszkodott kicsit, de ki nem akart szállni.

Odaértünk, vettünk jegyet, kimentünk az állomás előtti fedett, de szabadtéri váróba. A következő piros pont az itt dohányzó pasié, aki, amikor kimentünk, eloltotta a cigijét. Megköszöntük szépen. A következő is az övé, mert segített feltenni a vonatra a kocsit, és a belső ajtót is nyitotta előttünk, minden kérés nélkül.

Nincs messze Szabadifürdő, 4 megálló. Az utolsó előttinél felöltöztünk, és kimentünk az előtérbe. A szembenülő srác letette a könyvét, és kijött utánunk, kezet fogott Lehellel, megdícsérte, mennyi mindent tud a vonatokról, és mondta, hogy segít letenni a kocsit. Segített is, újabb piros pont.

Odaértünk a fürdőbe, tudtam diákjegyet venni, és amikor megkérdeztem, bemehetek-e babakocsival, kellemes meglepetés ért. Azt mondták, toljam be ide nyugodtan, zárt részre, és vannak nekik benti, vadiúj babakocsijaik, ingyen be lehet vinni egyet, a saját helyett, ha esetleg aludna a gyerkőc, vagy ilyesmi. Piros pont.

Átöltöztünk "gyorsan", és már mentünk is fürdeni. Lehel kimondhatatlanul élvezte a nagy vizet, ugrált, pancsolt, csúszdázott, a kedvence a jakuzzi volt a kis ínyencnek. Amikor megéhezett, felmentünk a pihenőtérbe, hogy elfogyassza az uzsonna gyanánt gyorsan a táskába dobott Kinder tejszeletet. Igenám, de meglátott ott egy kislánynál hotdogot, naná, hogy neki is az kellett. Vettem hát neki hotdogot, secperc alatt, nagyon finom volt, asztalhoz hozták. Piros pont:)

Visszamentünk fürdeni, 7ig ki se jöttünk a vízből. Akkor gyorsan felöltöztünk, kifizettük a hotdogot, visszacseréltük a kocsit, és kirohantunk a vonathoz. Nem kellett volna, volt még fél óránk.:) Töksötét elhagyott állomás, váróterem, pénztár zárva, sehol egy lélek. A következő pont megint Lehelé, hullafáradtan, fázva, nyígás nélkül végigbohóckodtuk a fél órát.

Megjött a vonat, földobáltam minden cuccot, beleértve a gyereket is, és leültünk az első szabad helyre. Nem volt nehéz, rajtunk kívül senki nem volt a vonaton:) Jött a kalauz bácsi. Ő a mai kedvenc piros pontosom:) Megvigysztalta Lehelt, aki épppen kicsit pityergett a szétfagyott keze miatt, adott neki cukorkát, amit bár nem adtam neki, de olyan kedvesen adta a bácsi, hoyg nem tudtam visszautasítani. Megmutatta neki a zseblámpáját, meg azt a kis zöld-piros korongos izét, amivel jeleznek, és a 20 perces utat végigmagyarázta Lehelnek a vonatokról, ő meg tátott szájjal figyelte, csak a megállóknál kiabált ki a bácsi után, hogy "Kalauz bácsi, gyejje, induljunk, mesélj még!":) Az övé a legnagyobb pont. Segített letenni a kocsit, és felvidította a majdnem alvó gyereket, aki minden egyéb esetben valószínűleg hazáig ordított volna. Így viszont a maradék 10 percben a kalauz bácsiról kérdezgetett:)

Hazaértünk, Lehel betolt két tányér májgombóclevest, amit délelőtt főztünk, fogat mosott, és azt mondta, nem kell neki pizsi, ő már aludni szeretne, harinariban, bodyban alszik. És tényleg, lefeküdt, kérte az anyás mesét (amikor elmesélem neki a napját), de már a délelőttnél aludt:)

Jó kis nap volt:)