2009. január 23., péntek

Lehelszáj

Amióta tud a tesóról, Lehel sziporkázik. Olyan szavakat használ, amikről fogalmam sincs, hogy rakta össze a jelentésüket, amik számomra megfoghatatlanok, nem tudom elmagyarázni őket. Mégis használja, és jól használja. Ki érti ezt?:)

Este lefekvésnél, szokás szerint beszélgetünk.
"Megsimogatom Kistesót. Adok neki puszit. Kijön onnan majd. Nemsokára. Büdös lábbal fog kijönni. Büdös lesz a lába... Vicces. Megmosom majd neki. Jóóól."

Tegnap gyalogoltunk haza este a vonattól(kb 10 perc, ha egyedül vagyok, vele 30-35perc)
"Anya, hazaérünk, és kapcsolsz nekem elefántos mesét. Elefántosat, anya, nem rókásat, érted? Szólok apának. Ééédesapaaaa! Gyejjje, siess haza kiffiadhoz! Elmondom apának."
"Mit mondasz el édes?"
"Azt hoooogy... Azt hoooogy... A jó lovas katonának, aki ilyet szeret... vaaagy...Inkább...Aki nem lép eccerre, katonának az való. Rövid vót anya, igen rövid vót(nevet)"
Amikor rövidít, akkor szoktam neki mondani, hogy ez rövid volt, kisfiam, igen rövid volt:)

Ma reggel Sz simogatta a hasam, és mondta, hogy szia kicsi gézengúz, itt az Apa!
"Szia kicsi gézengúz, itt az Apa (nevetve)"
"Lehel, te a tesója vagy, kincsem"
"Tesója. Bent van anya pocakjában. Kééépzeld el Apa! Apa képzeld el! Kistesó van anya pocakjában!"

Vannak még ilyen szavai, de azokról most nem jut eszembe konkrét helyzet. Használja pl, hogy szerintem/szerinted, valószínűleg, talán, például, éppen, légyszíves, egészségedre, stb. Tényleg felfoghatatlan számomra, hogy ezekt hogy tanulja meg használni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése