Sz-et néha elkapja a hév, és nekiáll tornázni. Így történt ez múlt héten is, mikor sokat volt itthon. Én meg kedvet kaptam, nosza, álljunk neki, hátha nem fájna a derekam, meg eltűnne ez a csinos kötény a hasamról. Ha hasfogyasztásról van szó, mi jut először az ember eszébe? A felülés, naná. Le is feküdtem a szőnyegre, két sarjam röhögve követett. Gondoltam, kezdjünk 25-el, elég lesz az elsőre. Aztán jött a pofáraesés. Miután ugyanis elmagyaráztam a kiskorúaknak, hogy így meg úgy kell felülni, és csak szabályosan, izomból, nem lendületből, szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy maximum a fejemet bírom felemelni, egyszer. Nem felülni. huszonötször:)
Így történt hogy a gyerekeim, továbbra is hangosan mulatva megtanulták felemelgetni a fejüket, és nem értették, mér kell ennek ekkora feneket keríteni (hogy stílszerű legyek:D)
Evvan. A felülésről meg majd mutatok nekik videót a jutyúbon:D
Jót tett a blognak, hogy bezártad! :D
VálaszTörlésAzt mondta a gyógytornász barátném, hogy ne erőltessem a hasam. Üljek nyugodtan és gyorsan húzzam be. Ennyi, sokszor. Tényleg hatásos tud lenni, azóta tudok felülni :D
VálaszTörlés