Miért hiszik azt az emberek, hogy nekem nem fáj az, ha megkérdezik, hogy és akkor megint két babát várok-e?
Miért hiszik azt, hogy nekem nem fáj, hogy ha a nemleges válaszra mosolyognak egy "hálistent"?
Miért hiszik azt, hogy nekem nem fáj az, hogy ha boldogan újságolom, hogy jól vagyok, semmi bajom, azt mondják, hogy azért felelőtlenség ám, hogy a történtek után nem megyek el minden létező vizsgálatra, és nem fogadom fel az atyaúristen magándokit.
Miért gondolják, hogy nem fáj, és egyáltalán joguk van a szemembe mondani, hogy még szerencse, hogy nem viselt meg a dolog.
Miért gondolják, hogy nem fáj, amikor a szemembe mondják, hogy érdekes, hogy milyen hamar mertem másik babát vállalni.
Miért gondolják, hogy nem fáj, amikor nevetve mondják, hogy ezek szerint (hogy most egy baba van) egyenként jönnek vissza???
Innen üzenem mindnek: DE!!!! Fáj!!!
Anyám.... no comment
VálaszTörlésHát ez döbbenet :-o
VálaszTörlésNahát! És persze "csak féltésből", meg jóindulatból....
VálaszTörlésNekem nem merik a szemembe mondani ezeket, szerencsére. Tavaly augusztusban született halva az ötödik gyerekünk, 36. hétre. Most 20 hetes vagyok, ő is kislány lesz. Mondjuk az se jobb, amikor csak bámulnak, és nem mondanak semmit. (Fiatal sem vagyok már, khm-khm. Tehát abszolút az "őrült" kategória.)
Ölellek sok szeretettel, ismeretlenül is.