Az elmúlt pár nap... Felért egy sokkterápiával kombinált intenzív pszichiátriai kezeléssel. De komolyan. Ketten voltunk. Csak mi ketten. Két napig szabadok voltunk, semmi dolgunk nem volt. Első este én részt vettem egy alap tao masszázs előadáson, 4órás volt, és húúú, egy percig sem unatkoztam, nagyon izgalmas volt.... Ha nem váltam volna éppen munkanélküli gyeses anyukává, tuti elmennék a következő szintre is, ami már jóni és lingammasszázst oktat. Utána sokáig beszélgettünk otthon (Pesten voltunk végig, otthon értsd: ott otthon:)), reggel felkeltünk, kiborultam, bőgtem, előjött minden szarság, megint sokáig beszélgettünk, aztán bebékávéztunk a városba, csavarogtunk, vásároltunk, pizzáztunk, hazamentünk, lepihentünk, előkészítettünk mindent a lakásban, aztán elindultunk a dürer kertbe... Ahol az előzetes ígéreteknek megfelelően tényleg leszakadt az ég is. 6ra mentünk, kapunyitásra, alig lézengett valaki, 6:45kor pontosan kezdett a korai öröm, ezt még csak hallgattuk, közben söröztünk, valahonnan ott termett egy doboz cigi is... Egyre nagyobb lett a tömeg, meg a véralkoholszintünk is:) Én nagyon rég nem ittam ennyit, van bennem egy hülye korlát, és ha kicsit is érzem, hogy hat, akkor nem iszom egy korttyal se többet, mert elkezdem szégyellni magam:o Na most tojtam rá, úgy indultam el, hogy elegem van a józanságból, meg a felelősségből, el akarok felejteni mindent, még ha csak pár órára is... Sikerült:) Közben odaértek Bálintuék, aztán Katáék is, de elkezdődött a vhk, és mi elindultunk előrenyomulni, a többiek meg lemaradtak:) Hamar az első sorban találtuk magunkat, és.... huuuuuh... Voltam már pár koncerten, ok, nem sokon, de azért jópáron... Mindig max középtájról megnézegettük, ja, jó buli volt. De sose voltam első sorban. Pláne nem egy VHK-n. Ismeritek a jelenlegi fizikai-szellemi állapotomat. Nnna. 2órát ugráltam totál magamon kívül, üvöltözve, tele vagyok kék-zöld foltokkal, a lábam többször beszorult a kordon alá, számtalan korsó sör landolt a ruhánkon, majd megfulladok a köhögéstől, fáj a torkom, meg minden porcikám, hol az ütésektől, hol az izomláztól, de... Abszolút megérte, mert jól vagyok. Hihetetlen, micsoda energiákat, micsoda ösztönöket hoz ez ki az emberből. Koncert után még dumáltunk egy jót a többiekkel, aztán hazaéjszakaiztunk - volna:) de rossz helyen szálltunk le, csomót gyalogoltunk, az még hiányzott.:) De így is jó volt, volt némi nosztalgikus hangulata... Tegnap jöttünk haza, én el a gyerekekért, szilárd pedig vacsit főzött nekünk, mire hazaértünk:)
tényleg húúúúúú,...:) Tantrát meg VHK-t mindenkinek!!!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése