...Sz miért nevetgélt mindig cinikusan, mikor olyanokat mondtam, hogy mennyire szeretnék megint terhes lenni, meg hogy milyen jó, hogy megint nő valaki a pocakomban, és imádom ezt az egészet a lábzsibbadásokkal, hányingerrel, mindennel együtt...
Muhhahha... Lassan vége a boldog és önfeledt 2. trimeszternek, és ezt sajnos kezdem is érezni. valójában jól vagyok, meg minden, és önmagamhoz képest még fitt és üde vagyok, de...
... de minden reggel úgy kelek, mint akit éjszaka összevertek, pedig már az ágyunk is kényelmes. Csak hason nem tudok ugye aludni, háton nem ajánlják, oldalt meg a Kisnyúl azonnal elkezd bulizni, és feszíti magát minden létező irányban. Most, hogy végre a nagy hagy aludni, itt van ez a kis maszat, és már most banzájozik...
... de minden reggel kell legalább egy óra, mire összekapom magam, mire már nem szédülök, nem fáj semmim, nem ég a gyomrom, stb... És ilyenkor senki ne szóljon hozzám, mert harapok. Persze ilyenkor kel Lehel, ilyenkor indul dolgozni Sz, ilyenkor kell reggelit csinálni, stb, stb...
... de mintha az idegeim szabira mentek volna. Ok, nyár van, szünidő, meg minden, de ezt szokás a főnökkel (velem) megbeszélni, nem? Iszonyú türelmetlen vagyok mindennel és mindenkivel, legfőképpen persze Lehellel, amit utálok, és küzdök ellenne, de nem mindig vagyok sikeres...
... de legalább 600 fok van, és nekem, aki télen is csak vékony pólót vesz a kabát alá, olyan ez, mintha legalábbis a pokolban lennék. Folyton fáj a fejem tőle, folyik rólam a víz, sehogyse érzem jól magam. Azt hiszem egy légkondis szobában lenne jó, csupa üvegablakkal, hoyg a napsütést azért lássam, egy jacuzziban ülve, miközben folyamatosan szebbnél szebb gyümölcstálakat szolgálnak fel mondjuk tejszínhabbal, meg jéghideg alkoholmentes sörrel. Igen, ezt kéne tennem...:)
... de valójában most kicsit elegem van mindenből, nincs kedvem pakolni, nincs kedvem költözni, nincs kedvem kimozdulni (ok, ha ma este lenne egy szabadtéri Quimby koncert, örömmel mennék:)), egyáltalán, semmihez sincs kedvem...
De azért a kedvem jó, és vigasztal, hogy a boldog és önfeledt 2. trimeszter után eljön majd egyszer a boldog és önfeledt nyugdíjaskor, amikor megint azt csinálok majd, és akkor, amikor én akarok:)
Már ha megérjük a 65 éves kort, és már ha addigra nem emelik fel 80-ra... Szóval egyáltalán nem biztos, hogy mink leszünk nyugdíjasok. :S
VálaszTörlésNa, Évi, most alaposan elrontottad a kedvem... :(
VálaszTörléshjjahh, konkrét nyugdíjra én már nem számítok, de csak lesz majd olyan, mikor már nem lakik nálunk egy kiskorú sem, nem?:)
VálaszTörlésJuice, te meg egyenlőre olvasgasd a kora tavaszi bejegyzéseim:D
Évi, tarts ki, én is végighaldokoltam a tavalyi nyarat, emlékszem még, milyen. :((
VálaszTörlésKöltöztök?
Kitartok én, csak kicsit panaszkodok, meg sajnáltatom magam itt, mer az jó, de máshol ciki:) Itt meg azt csinálok amit akarok:)
VálaszTörlésKöltözés meg csak ilyen átmeneti, ismét úgy döntöttünk, hogy jobb lesz nekünk a nyár Balcsi-parton, kertesházban anyuéknál:) Majd kb aug közepén jövünk vissza...