Azt gondolná az ember, hogy ha ideiglenesen lecseréli a 183cm/9x kg-os hálótársát egy 95cm/15kg-osra, akkor az hawaii, dizsi, napfény, rengeteg helye lesz, és kipihenten ébred, és az összes ránca kisimul...
Jelentem: NEM IGAZ!!!
3 napja alszom a 140cm széles ágy külső szélén, lapjával, és az alsó kezemmel támasztom magam a földön. Napfény nincs, szakad az eső, kipihent a legkevésbé sem vagyok, a ráncaimat ugyan még nem néztem, de biztosan megbújik néhány a táskák alatt...
Ma hajnalban végre el tudtam kicsit aludni, hanyatt fekve, de minimális helyen, hálótársam feje a hasamnál volt, és a kezét is azon pihentette. Már-már idillinek tűnhet az állapot. Nade ki találja ki, mire ébredtem hajnali 6 órakor??? Igaz ugyan, hogy nagyobbik gyermekem békésen aludt, de a kisebbik, megörülvén annak, hogy valaki ott matat ideiglenes albérletén, szétrúgta az összes belső szervemet, és fejébe vette, hogy kikaparja magát a hasfalamon keresztül...
Persze, jóóó dolog a gyerekekkel aludni, tényleg imádom, de most vissza AKAROM kapni az eredeti alvópajtásomat! Hallod Ciccu???? Gyere máááár!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése