Új járgány

Lehel még a télen kapott egy futóbicót. Sajnos csak amolyan hűbelebalázs módjára, ahogy szoktam, megláttam egyet, és megvettük, mert azonnal kell. Persze nagy lett neki. Folyton próbálgatta szegény, de a legalacsonyabb ülés- és kormányállásban is csak a lábujjhegye ért le. A kismotort viszont (pedig ez már a legnagyobb méret) szép csendesen kinőtte, sokszor kérte, hogy inkább gyalog jönne, én meg cipelhettem a motort. Hirtelen ötlettől vezérelve tehát eladtuk a régi futóbicót (jó helyre került:D), és kapott egy másikat, immár hosszas utánaolvasás után. Ezzel azonnal tudott menni, és szereti is, és nagyon kis ügyeske vele, pedig féltem, hogy majd eszetlenkedik, és esik-kel vele... De ebből csak eszetlenkedés maradt, nem esett még el:) Szóval jó biznic volt:)