Alvás

Kivételesen nem az incifinciké, hanem az enyém. Világ életemben nagyon nehezen aludtam el. Értsd, legalább egy óra kell lefekvéstől kezdve. ( ezzel kapcsolatos frusztrációm fokozódott egy férjjel, aki bárhol, bármikor alszik, még mielőtt leérne a feje a párnára:)) De most nem is erről akarok írni, hanem hogy ugye együtt aludtunk a gyerkőkkel, és nemrég egy szobaátrendezés kapcsán külön ágyba kerültek. Igaz, hogy kb 30centire vannak tőlem, de mégsem mellettem. Lilla az első ébredésig, Lehel egész éjjel. Ők ezt nagyon simán vették. Én kevésbé. Egyszerűen nem tudok elaludni, ha nincs mellettem valamelyik. Csak fekszem, forgolódok, próbálok lazulni,d e nem megy. Alig várom, hogy Lilla ébredjen, és ahogy mellém kerül, és elkezd szopizni, már alszom is... Ki érti ezt? És vajh mikor fog elmúlni?